Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között / 627–681. o.

- 656 libones /cipó/ csónakkal szállították pestre. A korabeli sajtó is kiemeli tevékenységüket: "a nők, házi foglalatosságuk mellett kenyérsütés, vagy más aprólékos kereskedés által iparkodnak valamit beszerezni" /198/. Tárgyalt korszakunk után kelt a "jó váczi kenyérrel" csónakokon Pestre menő aszszonyokról szóló hiradás: akik a Dunaparton, a Kerepesi^uton, a Szénapiacon, a Városház téren és sok más helyen árulják a kenyeret. A tudósitás képüket is közli /199/. A törvényes élet szokásai A törvényes élet szokásai közül elsőnek a biróválasztást emiitjük. A birói tisztségre való jelölés a püspöknek, mint földesúrnak volt fenntartva. /Záptalanvácon nem mindig gyakorolta ezt a jogát a káptalan*/ A püspök, gyakori távolléte miatt, csak ritkán élt jogával. Ilyen esetekben, vagy éppen sedis vacantia idején, ha a város és a prefektus között valami okból nem volt feszült a viszony, elég szabadon érvényesülhetett a lakosság akarata a biróválasztásnál. 1734-ben pl. a volt biró és két másik jelölt közül "per omnium conclamationem" választották a volt birót /200/. A birói tisztség időtartama két év volt; a püspök előtt volt szokás meg köszönni

, azaz az idő letelte után letennei a hivatalt, a püspök azonban, ha meg volt elégedve működésével, újra megerősíthette a birót, s ilyenkor nem volt biróválasztás /20l/. Eámánházy püspök 1811-ben elrendelte, hogy minden évben uj birót válasszanak, a város azonban kérte, hogy mint addig, azután is maradhasson két évig a biró, mert mire hivatalába beletanul, jó idő eltelik /202/. 1810-ben a püspök négj személyt jelölt a tisztségre, levelét a prefektus bontotta és olvasta fel az egybegyűltek előtt, majd a választó község által háromszorozott "éllyen s öröm kiáltásokkal tiszteltetett"/203/. Az esemény január 5-én történt, a két előbb emiitett esetben pedig 12-én, ill. 8-án, tehát mindig év elején volt a biróválasztás. Az uj biró a plébános kezébe esküt tett, s az utóbbi az eskü kivételének szertartásáért 1 aranyat kapott a várostól /204/. A választás szerencsés megtörténtéért hálaadó istentisztelet volt /"organistae Te Deum laudamus canenti occasione adjurationis electi judicis" - 1 ft/ /205/. Az ilyenkor szokásos "prandium publicumról" is többször hallunk. A beiktatás külsőségei ünnepélyesek voltak, az uj birót a választáson jelenlévő uradalmi tisztek és az egész egybesereglett lakosság kis érte át a székesegyházba eskütételre, ahol a plébános beszédet intézett hozzá a birák kötelességeiről. Ez után tartották a Te Deumot "Dob, sip, s trombitának harsogási s az mosaraknak ropogási között", végül a magistratus a biróval és prefektussal az élén a püspökhöz