Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között / 627–681. o.

- 647 Ha^a fenti elképzelések közül egyik sem vált valóra, a leányanyát nemcsak a biróság ítélete, hanem a társadalom megvetése is sújtotta. Kartali Judittól a második törvénytelen gyermeke születéséért való felelősségre vonás alkalmával megkérdezte a biróság, hogy az elsőnek ki volt az apja, majd föltették a kérdést: "Megh büntettetél é azért?.- Megh, Paulovits I. pl e hamisságában szalma koszorú alatt avattatott" volt a válasz. Második gyermeke ugyan nem Vácon született, de azért is hasonlóképpen bűnhődött: "Budán Jesuiták templomában három vasárnap szalma koszorúba állottam" - vallja /132/. Jogos^volt tehát a megszégyenítő szalmakoszoru miatti felháborodása Endresz Erzsébetnek, akinek a lába elé esküvőjén, mikor az oltár előtt állt, egy felbérelt gyerek szalmakoszorut dobott. A felbujtó legényt 12, két leányt, aki a koszorút fonta, 10-10 korbácsra büntették, a csúfságot végrehajtó gyereket pedig, aki a koszorút a fejére akarta dobni /bár nem találta el/, 12 vesszőre /-133A Nem annyira a társadalom megvetésének mérséklése céljából, mint inkább ad evitanda maiora mala olvasták fel a vármegye rendeletét: megesett személyt vesszőzéssel ne büntessenek, házigazdája házától el ne küldje, hanem gondját viselje, "hogy terhének el vesztésére ok ne szolgáltasson"/134./. Az erkölcsök ilyen éber vigyázata mellett nyugodtan fordulhatott Már György, a G-yulay regiment Vácott kvártélyo~ ző katonája információért a magistratushoz, hogy özv. Egri Perencné, akit el akar venni, "mínémü személy és annak mitsoda vagyona légyen, azok eránt bizonyság levél nékie adatnék", - nemcsak vagyoni helyzetéről, de erkölcséről is hiteles tudósítást kapott /135/. Contra vim mortis non est medicina in hortis - a középkori orvosi egyetemeknek ezt a bölcsességét tartották ¥ácon is az ötvenen túliak "az élet utolsó szükségéről", írástudatlanként írásba foglaltatva végső akaratukat, és a "noha testemben betegh, mind azon által elmémben egésséges" formulával bizonyítva szabad elhatározó képességüket. A ránkmaradt nagyszámú végrendelet legelsője is /l'711-ből/ az "ajánlom lelkemet Istennek, testemet pedig hagyom anyámnak a földnek" szavakkal kezdi intézkedéseit. "Testemet hagyom a földnek az honnét eredetet vett, lelkemet pedig az igaz teremptő Istenemnek, hogy a Boldogsághos Szűz Mária, és minden szentek esedezése által örökké nyugodhasson". Ezek mellett az országszerte élő általános formulák mellett néha konkrét intézkedéseket is találunk a bevezető részben: "az én bűnös lelkemet meg váltó Jesus Kristussomnak irgalmas kezeiben, hideg testemet pedig /: melynek el takartatását kévánom az itt való P.P. Pranoziskanusoknál :/ a földnek melybül eredett, ajánlom" - íratja Zelenay Pál /136/. Mások a piaristák temploma-