Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között / 627–681. o.

Halottak napjára a koldusoknak az elöljáróság adott kalácsot: "Pro tortis in Festő Omnium Sanctorum dari soliits " összeggel találkozunk /66/. • Ezek a gyér adatok maradtak ránk az év ünnepeiről. Többet tudunk azonban az ünneplés módjáról, akár ahogyan a hatóság rendelte, akár ahogyan a nép tartotta. Az előbbiről természetesen sokkal több feljegyzés került elő, mint a másodikról, ami ujabb bizonyiték arra, hogy a két felfogás nem mindig egyezett, hiszen ha a nép nem hágta volna lépten-nyomon át a rendeleteket, nem kellett volna azokat olyan gyakran megujitani. "Sub timpano publicandum veniet, ne ullus diebus Dominicis vei festivis ad vineas pro fructibus colligendis ac dömum deportandis exire " merészeljen valaki /6?A A püspök meghagyására elrendelte a városi hatóság, hogy a katolikus vallású szolgák, szolgálók a vasárnapi misén résztveg;yenek, a másvallásuak pedig azalatt, akárcsak nagyböjtben és böjti napokon, minden frivol mulatságtól tartózkodjanak; a szolgák egy kijelölt céhmesternél, a szolgálók egy kijelölt asszony házánál gyülekezzenek első harangszóra, ezek majd a templomba vezetik őket /6&/. Vannak, akik vasár- és ünnepnapokon cselédeiket nem engedik templomba, ügyeljen rájuk a magistratus - hangzik az utasitás /69/. Sokan, főleg a fiatalság közül, a székesegyház kórusára mennek, otfc "tsak beszélgetésekkel, a templomban lévő személyekre való tekintgetésekkel" töltik idejüket, - irja a helytartó, s egyben kéri a magistratust, rendeljen ki két embert, akik az énekeseken kivül senkit ne engedjenek fel a kórusra, úgyszintén akadályozzák meg, hogy mindkét nembeli fiatalok a kórus alatt álljanak meg, s hogy ott rendetlenkedjenek, mikor a hajó üres. Nem mindig tartják be a régi szokást sem, mely szerint a férfiak a jobb, az asszonyok a bal oldalt lévő székeken ülnek /70/. A magistratus el is rendelte, hogy a hajdúk közül hárman mindig jelen legyenek a nagymisén, "hogy a tsintalanokat, fetsegőket az Isteni tiszteletre intsék"/7l/. Ennek ellenére szinte minden év bejegyzései közt olvashatjuk, hogy a nagymisén a templom körül álló legényeket a hadnagy a hajdúkkal "bé utasitotta" a templomba a mise kezdetekor. Még 1822-ben is figyelmeztette a magistratus a kapitányt, hogy hivatali tiszte szerint küldje be a templom előtt, vagy a templom előcsarnokában állókat misére /72/. Istentisztelet befejezése előtt nem volt szabad bort mérni, a kocsmákaz, a kávéházat, a boltokat zárva kellett tartanij ha "valamellik az vendégek közül az Bornak meg tagadása végett garabontzáskodni találna", jelentse a kocsmáros a birónak /73/. G-yakori, hogy a kocsmárosokat, boltosokat, céhmestereket behivatják a városházára, és felolvassák előttük az ünnepek megtartásának rendjét /74/. Ez az aktus nem járhatott sok eredménnyel, mert többször is utasitották még a hadnagyot, hogy a kofákat, boltosokat, henteseket tiltsa el a vasárnapi méréstől /télen 9? nyáron 8 órakor/, mert nem tartják meg árulásukkor