Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között / 627–681. o.

tak le, utalást találunk a szentiván napi tűzgyújtásra: "Nem az ezen napon a városban gyújtott tűznek át ugrálásával, hanem Ker. Szent János uttyának követésével.....

11 kell örömünket kifejezni /54/. Augusztus 15-én két hajdú lőtt a székesegyházban tartott istentisztelet alatt, more•solito /55/. Ugyanezen a napon búcsújárás is volt a városból Máriabesnyőre; a gyalogolni nem akarók fuvarozása rendszeres kereseti forrást jelentett; egyik görög boltos kocsisa "némely Vacziakat Besnyőre a butsura vivén" annyira berúgott, hogy utasai nélkül hajtott haza /56/* A Rókusi kápolnát a városiak az 174-O-es pestisjárvány megszűnéséért emelték fogadalomból; közadakozásból épült fel. Tornyában három harang van, Rókus, Rozália és más pestis ellen oltalmazó szentek tiszteletére /57.A A városban lakó "paraszt faragó mesterek" készítették a mellette álló fa haranglábat /58/,. /Ugyancsak az 6 munkájuk lehetett a kisváci pápista harangláb is./ Rókus napkor körmenetben vonult ki a nép a székesegyházból a kápolnához, a szabad ég alatt magyar, német és szlovák nyelven tartottak prédikációt, majd mise után ugyancsak körmenetben vonultak vissza. Ezen a napon tilos volt minden mulatság, tánc, de megesett, hogy némelyek "föl törvén a fogadást, tánczoltak"; a magistratus által "Szent Rókus dücsőségére három font viasz gyertyára Ítéltettek". A mozsarakkal való lövöldözés, mint fogadalmi ünnepen, e napon is szokásos volt. 1818-ban mindkét mozsár tönkrement a lövöldözésben /59/. Bár Mária Terézia sokat fáradozott István király tiszteletének felujitásán, megünneplésének kötelezővé tételét országosan csak Perenc császár alatt rendelték el. Vácott azonban korábban is kötelező lehetett napjának megülése: 1765-ben egy dolgozó mesterlegényt figyelmeztetett gazdája, mire azt válaszolta: "/salvis auribus legentium/ hogy szart parantsolna nékie abban". A város saját búcsújáró helye a Hétkápolna /60/, búcsúját szeptember 12-én tartják; harmadrendű remeték őrzik, házacskájuk a kápolna mellett áll /6l/. A mellette lévő forrást, "mely bőven ontá gyönyörű tiszta vizét, ezt Mária kutatskájának nevezik" /62/. Bucsu napján nagy vendégségek esnek "majd minden háznál, midőn számos vidéki vendég foglalja el a dúsan teritett asztalokat" /63/. A kápolna mellé zöld ágakért a szekereseknek" utaltak ki pénzösszeget /64A 1780-ban határozta el a magistratus, hogy Vendel napkor évről-évre "az Marhák döge ellen" misét mondatnak a város költségén /65/.