Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Benke Zsófia: A Tanácsköztársaság egészségügyi igazgatásának történetéhez / 57–74. o.

- 62 A Munkaügyi ás Népjóléti Népbiztosság a fertőtlenítés országos megszervezésére a fertőtlenítés ügyében teljhatalommal rendelkező hét + agu direktóriumot állított fel, amelynek szervezetét a 20.sz. rendeletében - a következőképpen szabta meg:/21/ A Direktórium élén elnök áll, akit a népbiztos nevez ki, a hat tagot ugyancsak a népbiztos nevezi ki, hármat a Budapesti Fertőtlenítő Intézetek Direktóriumának, hármat pedig az Országos Fertőtlenítő Kirendeltség vezetőinek és munkásainak jelölése alapján. A járvány elleni küzdelemben, a járványveszély leküzdésének munkájában vett részt az Országos Fertőtlenitésügyi Tanács a Fővárosi Fertőtlenítő Intézet és az Országos Fertőtlenítő Kirendeltság. Az Országos Fertőtlenitésügyi Tanács javaslatokat dolgozott ki a járványok terjedése elleni védekezésre. A Fővárosi Fertőtlenítő Intézet Budapest és környéke fertőtlenítését intézte és az Országos Fertőtlenítő Kirendeltség az egész ország területén szervezte a fertőtlenitást./22/ Az egészségügy megszervezésének és továbbfejlesztésének állandóan gátat szabott az egészségügyi cikkekben mutatkozó súlyos anyaghiány. A beszerzés és a meglevő készlete gazdaságos felhasználásának elősegítésére, a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság 38.sz. rendeletével külön szervezetet állított fel, az Országos Egészságügyi Anyagintázetet. /23/ A rendelet az Országos Egészségügyi Anyagin

f

ézetet a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság felügyelete és ellenőrzése alá rendelte, feladatává tette az egészségügyi felszerelési tárgyak beszerzését, raktározását, elosztása"

1

", továbbá, az újonnan létesülő egészségügyi intézmények berendezését és felszerelését. Az egészségügyi igazgatás átalakítása megkövetelte a betegellátás ügyének mielőbbi rendezését. Mindenekelőtt a betegek kórházi felvételének biztosítására volt szükség. E feladat megoldását szolgálta a központi ágynyilvántartó felállítása, melyre már április elején sor került. Az ágynyilvántartó központilag gondoskodott a betegek kórházba való felvételéről, s tekintve,hogy jogköre az összes korházra kiterjedt az egészségügyi kormányzat ellenőrzést gyakorolhatott általa az egyenlőre még nem állami kórházak felett is./24/ Az egészségügy fokozatos államosítása már a Tanácsköztársaság fennállásának első napjaiban megkezdődött. A Forradalmi Kormányzótanács április 1-én kelt XLVII.sz. rendelete a gyógyszervegyészeti üzemek és kereskedések, gyógyszertárak és egészségügyi cikkeket gyártó vállalatok köztulajdonba vételéről intézkedett és a rendelet végrehajtásával a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumot bizta meg./25/ Az április 17-én kelt LXIII. rendelet a gyógyfürdők, gyógyforrások és ásványvíz feldolgozó üzemek; gyógyfürdőkben és üdülőhelyeken levő gyógyintézetek, szállodák köztulajdonba vételét mondta ki, hogy azok elsősorban a munkások egészségének helyreálli-