Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - Bőhm Jakab: A magyarországi főhadparancsnokság iratai a Hadtörténelmi Levéltárban / 545–569. o.

- 548 Szerve

zeti tagolódása, iratkezelési ás irattári rendszere;- a kutatás . mód ja 174-0 - 1771 Az 1740-ben létrehozott magyarországi General Commando parancsnoki karának és hivatali személyzetének létszáma kezdetben igen alacsony volt. A vezénylő tábornok Pálffy János mellé Rőmers altábornagyot és Philbert vezérőrnagyot osztották be helyettesként, illetőleg hadsegédként, majd miután nevezetteket 1740. december 20-án Sziléziába vezényelték a hadhoz, ideiglenesen pálffy Károly altábornagyot és d

! Olone vezérőrnagyot vezényelték a főhadparancsnoksághoz szolgálattétélre.fl5/. 1742-ben már hadmérnököket is beosztottak,/] 6/ majd a hadbirói teendők ellátására 1744. szeptember 2.-án Kőgl -József hadbiró-hadnagyot vezényelték a General Commandohozy akinek a pozsonyi mellett a győri és a komáromi igazságügyi teendőket is el kellett látnia./l7/ Ugyancsak kisszámú volt az irodai munkát ellátó tisztviselők száma, A vezénylő tábornok kinevezésével egyidejűleg megbízták Eyrich udvari és tábori hadi titkárt az irodai teendők irányításával, és beosztottak mellé két tábori hadi Írnokot - Baumeistert és Schőnsteint - akik közül az utóbbi később az utóda lett./l8/ A General Commandok szervezete, hivatali tagozódása és teendői nagy mértékben hasonlítottak az udvari haditanácséira, amelynek alá voltak rendelve. Három csoportra tagozódtak: a tábori hadi irodára /Feld-Kriegs-Cantzley/, amely a katonai és politikai ügyeket látta el; a hadbiztosságra a pénz-, illetményügyek intézésére és ellenőrzésére; végül az igazságügyek intézésére volt az úgynevezett iudicium delegatum militare egy törzshadbiró vezetésével./19/ Az első évtizedek ügykezelése igen kezdetleges volt* A beérkező iratok hátlapjának jobb felső sarkában feltüntették a küldő hivatal nevét,, az irat kiállításának idejét és rövid tartalmát, majd alatta az elintézés módját, valamint a kiadás időpontját. A beérkezés kelte általában az első oldalon található. Az iktatószám használata 1771-ig ismeretlen volt. Az iratok irattári elhelyezésének alapját a kronológia képezte. Ugy-egy év irattermését - kimenő és beérkező iratokat közösen - mennyisége szerint 2~3~4 részre osztották, majd minden egyem iraton feltüntették e számok egyikét aszerint, hogy melyik részbe került. Tehát egy irat, aszerint, hogy melyik részbe tartozott, az év megjelölése mellett 1— tol 4~es számot kapott, és ezen belül még folyó*számmal is ellátták annak megjelölésére, hogy hányadik irat. /például: 1759-1-1; 1759-2-1 stb./