Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - Kun József: Ötven éves a Hadtörténelmi Levéltár / 1–15. o.

pekfcusból értékeljük a két világháború között végzett levéltári munkát, ugy azt kell mondanunk, hogy nem felelt meg feladatának. Nagyon kevés történt az anyag szakszerű levéltári feltárása, a kutatás megkönnyítése érdekében. A Hadtörténelmi Levéltárra is jellemző volt az élettől való elzárkózás, a rendezési, segádletkészi+ési feladatok lebecsülése. A Levéltárat kevesen látogatták, sok gyűjteményt, levéltári állagot zárt anyagként kezeltek, elvonták a kutatók elől. Volt azonban objektiv oka is a nemkívánatos helyzetnek. Kevés volt a munkát szerető és értő szakember. Sok tisztet hajlamai ellenére osztottak be levéltári munkára és legtöbbjüknél hiányoztak az ehhez szükséges szakmai ismeretek is. A beérkezett levéltári anyag regisztrálása és nyilvántartása volt az, ami elismerést érdemel, de ez a levéltári segédszemélyzet munkáját és lelkiismeretességét dicséri. Nagyon hátráltatta a Levált árban folyó munkát, hogy a már bizonyos gyakorlatra és szakmai ismeretekre szert tett liszteket gyakran áthelyezték más beosztásokba. Kiváltéi volt az olyan levéltáros, mint K. László József, aki a Levéltár egyik legnagyobb állagának rendezése, megismertetése terén elismerésre méltó munkát végzett. Az első világháború hadtörténelmi és hadművészet történeti, iratainak feltárása, a tudományos feldolgozás céljára való felkészitése folytatólagosan történt, de ez csupán egy - a "Magyarország részvétele az első világháborúban" témájú - kiadványsorozat céljait szolgálta. A Levéltár hadtörténetirói tevékenységének középpontjában a huszonöt éves ellenforradalmi időszak alatt az első világháború katonai eseményeinek hadműveleti feldolgozása állt. Erre a munkára nagy energiát forditottak. Nagy apparátussal folyt a Bécsben lévő első világháborús hadműveleti iratok és naplók másolása, melyek a feldolgozás alapját képezték. A hadtörténelem müvelésének állandó fóruma a negyedévenként megjelenő Hadtörténelmi Közlemények cimü folyóirat volt, amely többszöri megszakításokkal 1943-ig működött és hiven tükrözte a hadtört énétirás mindenkori helyzeté*^ szellemét. /A Hadtörténelmi Közlemények uj folyama 1954-től jelenik meg folyamatosan./ 1920-tól kezdve a folyóirat főként az imperialista világháború eseményeivel foglalkozott, ^különös tekintettel József főherceg "érdemeire". A Hadtörténelmi Közleményeken kivül a Magyar Katonai Közlöny is a Levéltár szerkesztésében jelent meg 1921-1931 között. Majd a Honvédéi mi Minisztérium kiadásában megjelenő Magyar Katonai Szemle cimü folyóirat szerkesztéséből vállalt komoly részt, amelynek legfőbb célkitűzése - a tisztikar elméleti tudásának emelésén túlmenően - a fasiszta szellem ápolása volt. A Levéltár hadtörténészeinek tollából több kisebb-nagyobb monográfia és tanulmány látott napvilágot. Ki kell emelnünk Markó Árpád munkásságát, aki tudásával és szorgalmával