Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - Kun József: Ötven éves a Hadtörténelmi Levéltár / 1–15. o.

magasan kiemelkedett hadtörténész kortársai sorából. Szemlé­letmódja alapvetően pozitivista volt, ami azonban az ellen­forradalmi időszak alatt elismerésre méltó álláspontnak szá­mitott. Rendkívül széles érdeklődésű tudós volt, de különö­sen nagy érdemeket szerzett a Rákóczi-szabadságharc, s ál­talában a XVIII. századi katonai események feldolgozásában. Haláláig értékes és fáradhatatlan munkása volt a magyar had­történet Írásnak. Megemlíthetjük még 3erkó István, Gyalókay Jenő, 3reit József munkásságát,_de ezek értékelésére megem­lékezésünkben nincs lehetőség. Összegezésként elmondhatjuk, hogy a Hadtörténelmi levéltárban készült tudományos igényű feldolgozások szemléletmódjával nem lehet egyetértenünk, de adataikat felhasználhatjuk és körültekintő kritikával ha­szonnal forgathatjuk ezeket a kiadványokat. Ismeretes, hogy a Hadtörténelmi Levéltár, önálló in­tézménnyé alakulása után az Országos Levéltár épületének III-IV. emeletén nyert elhelyezést. Itt érték az 1944 őszi há­borús események, melyek majdnem végzetes következményekkel jártak. A Levéltár tiszti és tiszthelyettesi állományának egy része vidékre települt. Az elszállított értékes hadtör­ténelmi iratanyag legnagyobb része elpusztult. Budapest ost­roma idején súlyos sérülések érték a Hadtörténelmi Levéltár­raktárait és dolgozószobáit. Az iratanyag nagy része hóna­pokig a romok alatt hevert. A fent emiitett körülmények folytán a felszabadulás után felmerült a kérdés, hogy a Levéltár miként működjön to­vább. Ideiglenesen a Honvédelmi Minisztérium egyik osztálya­ként került nyilvántartásba. A romok alól kimentett nagy ér­tékű iratait a Hadtörténelmi Múzeum vette gondozásba. A hon­védség újjászervezésével, a nehéz gazdasági viszonyok, ellenére, a Honvédelmi Minisztérium intézkedéseket foganatosított, hogy a Levéltár végleges otthonra találjon, és folytathas­sa tevékenységét. 1946-ban a jelenlegi épületet, a volt Nán­dor laktanyát,utalta ki a Levéltár céljaira, s a Honvédelmi Minisztérium Építési Osztálya 1946 júniusára ennek az épület­nek a II. emeletén hat helyiséget rendbe is hozatott. Az építkezés a következő években tovább folytatódott. A Levéltár számára jelentős változást hozott a Hon­védelmi Minisztérium 24 OOO/eln. szerv.-1946. számú rende­lete, amelynek értelmében a Hadtörténelmi Múzeum belső szer­vezete megváltozott. 1946. október 1-től a múzeumi és a le­véltári alosztály kezdte meg működését. A felszabadulás után a külön levéltári részleg felállításával kezdődött meg a tulaj­donképpeni levéltára munka. A Levéltár életének, tevékenységének 1946-1950-i^ terjedő szakasza sajnos, nem sok eredménnyel zárult. Kevés volt a levéltári szakember, rosszak voltak az elhelyezési vi­szonyok. A levéltári állagok egyik ideiglenes helyről a másik ideiglenes helyre kerültek. A feladatokhoz mérten kevés számú

Next

/
Thumbnails
Contents