Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - FIGYELŐ - Sárközi Zoltán: Sepelev, L. E.: Oroszország magánkapitalista kereskedelmi-ipari vállalatai a XIX. század elején, a XX. század végén, s ezek levéltári fondjai / 471–477. o.

- 472 'i . kétharmada a részvénytársaságok tulajdonában volt. Ez a társulási forma a legalkalmasabb kistőkék egyesítésére, emellett a felelősség is az alaptokében való részvétel, arányában oszlott meg„ E körülmény utat nyitott a tőzsde spekulációknak a lehetővé tette egyes nagyobb cégek, főleg bankok számára, hogy az ellenőrzéshez szükséges minimális részvénymennyiség megszerzése révén a cégeken belül monopol helyzetbe kerüljenek,, A részvénytársaságok könnyebben jutottak hitelhez is. Mintegy kétharmad részük ipari ás kereskedelmi vállalat volt. Ezek zöme területileg Pétervár, Moszkva, Varsó és Kiev körzetében helyezkedett el. A bányavállalatok, a fémfeldolgozó ipar, a gépgyártás, a vegyi-ipar, és a textilipar a részvénytársaságok tevékenységének legfőbb területe. Jelentős kereskedelmi és élelmiszeripari vállalatok is tartoztak még ide* Sajátos alakzatai voltak az oroszországi társasvállalkozásoknak az un. kereskedőházak. Ezek rendszerint rokonokat

? ismerősöket tömöritettek, akik vagyonuk teljességével feleltek a vállalkozás ügyeiért. Bár üzleti tőkéik a századforduló körül a részvénytársaságok rendelkezésére álló összegeknek már csak mintegy nyolcadrészét tették ki, az ország nagy méretei miatt mégis változatlanul fon'tos szerepük volt a belkereskedelemben, az erdők kitermelésében és az élelmiszeriparban. A kereskedőházak zöme Moszkvában és Pétervárott működött. Mig a részvénytársaságok Magyarországon is nagyjából azonos időben és keretek közt kezték el tevékenységüket, addig a kereskedőházak csaknem teljesen ismeretlenek. Mint társulási forma a vagyon egészével való felelősség révén nálunk a közkereseti társaságok állottak hozzájuk legközelebb A szerző kiragadott példákkal is érzékelteti egy-egy vállalat-tipus fejlődését. Elsőnek a Bogoszlovszki Bányaüzemí Társaságot mutatja be, mely a Permi Kormányzóságban többek közt a XVIII.. század közepe óta működő vasoivasztó üzemeket foglalta magába s 1896-ban alakult meg mint részvénytársasága, Hasonló jelentőségű a 3r. Nobel Olajipari Társaság, melyet 1879-ben a svédországi Nobelek alapitottak. E vállalat termelte ki a cári Oroszország ásványi olajának egyötödét. Egyedül a bekui járásban 12 500 embert foglalkoztatott Alaptőkéje 1917-ben 60 millió rubel, tiszta jövedelme 1913-ban 15 millió, 1916-ban pedig 44,5 millió rubel. A harmadik jelentős vállalat a Lénái Aranybánya Társaság, mely egy 1855 óta működő, régebbi cégből 1896-ban mint kereskedőház jött létre. Kelet-Szibéria aranylelő helyein mintegy 11 000 munkást foglalkoztatott, s a cári birodalom aranyának 20^-át termelte ki

9 Valóságos állam volt az államban. Külföldi hitelekkel való ellátása érdekében pl. Londonban létrehozták számára a Léna Goldfields nevű társulatot.