Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Iványi Emma: Hont megye és a kishonti járás / 440–445. o.

Esterházy Pál nádorsága slatt a kishonti járás heves küzdelmet folytatott a Hont megyétől való elszakadás érdekében s e téren sikerült is bizonyos önállóságot kivivnia. Erre vonatkozó adataink az 1684. évben tűnnek fel. Gerhard György, Hont megye alispánja 1684 december 31-i levelében a megyére kirótt súlyos adóterhek miatt panaszkodik a nádornak: ezeket még a kishonti járás elszakitásával is próbálják fokozni/7/, holott erre az adó kifizetése érdekében feltétlenül szükség van. 1685-ben előadott ujabb panasz szerint a kishonti kerületet a Gömör megyében fekvő Murány várához osztották be közmunkára./8/ A járás ügyével foglalkozott az 1687. évi országgyűlés is. Az 1687:25.te. kimondta, hogy mivel a járás a megye területétől távol fekszik, ezért Hont megye főispánja és a kishonti nemesek e járás részére külön alispánt, szolgabirákat és esküdtekeket jelölhetnek; ennek az alispánnak ugyanolyan hatásköre van, mint Hont megye alispánjának; előtte mehet végbe, szükség esetén, a járás területén felmerült ügyekben az igazságszolgáltatás is, sőt közgyűléseket is hirdethet. A törvénycikk egyébként már bevezetésében is hangsúlyozza, hogy a járás Hont megye kebelében marad, s a 2.§. értelmében a megye négy járását érintő közös ügyekben továbbra is a régi alispán hiv össze közgyűlést. A megye ügyével az 1688. évi pozsonyi commissionak is foglalkoznia kellett./9/ Hont megye szeptember 13-án Korponán tartott közgyűléséből levéllel kereste fel a nádort, s elpanaszolta, hogy a kishonti járás a megye ellen áskálódik, onnan el akar szakadni; a nádor ne foglalkozzék addig az üggyel, amig az ő követeik is fel nem érkeznek Pozsonyba./10/ Ebben az értelemben igyekezett befolyásolni a nádort az ügyben szintén érdekelt esztergomi káptalan is; régebben azért kellett Korponán tartani a megyei közgyűléseket, mert ott biztonságban voltak a töröktől, mig most már erre nincs szükség, máshol is megtartható, s igy a kishonti nemesség érvelése nem helytálló./ll/ Hont megye a commissiora követül alispánját, Madách Pált küldte el./12/ Ekkor jöhetett létre a megye és a járás között az a szerződés, amelynek megtartására a járás 1688. december 28-án királyi parancsot is kapott. /13/ A további fejlemények azt bizonyitják, hogy a szerződést a kishonti járás nem tartotta meg. 1689 november 1-én az esztergomi káptalan újból felszólalt a nádor előtt a kishontiak tervei ellen./14? 1690 május 7-ére ujabb tárgyalást tűztek ki Pozsonyban. A megye Madách Jánost, Dúló Ádámot és Kajali Pált küldte követül a nádorhoz,/15/ s 1690 április 11-én tartott részgyülésáről tájékoztatta a nádort. Eszerint Kishont nem törődik sem a nádor előtt a megyével kötött szerződéssel, sem királyi, sem nádori parancsokkal, de még az országgyűlésen hozott törvénnyel sem, hanem a megye^tudtán kivül, teljes önállósággal hiv össze közgyűléseket és végzi az igazságszolgáltatást, s bár csak a megye egynegyedét te-