Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Iványi Emma: Hont megye és a kishonti járás / 440–445. o.

- 440 ­HELYTÖRTÉNET/RAS • Iványi Emma: HONT MEGYE ÉS A KISHONTI JÁRÁS A feudális korban a vitássá vált megyehatárok ügyé­ben való döntés a nádor igazságszolgáltatási és közigazga­tási hatásköréhez tartozott. A törvények értelmében a határ­vitát a nádornak vagy személyesen, vagy kiküldött biztosai utján kellett kivizsgálnia. Ugyancsak o gondoskodott arról, hogy a megyehatárok ügyében működő bizottságok létszáma min­dig teljes legyen s egy-egy távollevő vagy elhalálozott bi­zottsági tag helyébe ő küldött ki ujat. így rendelkezik az 1613:26.te. 3.§-8, amelyet megerősit az 1635:19.te. is. A későbbi, hasonló tárgyú törvények általában az utóbbira hi­vatkoznak /pl. az 1655:86., 1659:65. s még az 1715:40. te. is/. Ezenkivül a nádor egyes esetekben külön királyi pa­rancsleveleket is kapott./l/ Hont megye Esterházy Pál nádorsága /1681-1713/ ide­jén négy járásra oszlott. A megye és a negyedik, az un. kis­honti járás ügyében a nádor többszázados elintézetlen vi­szályt örökölt. A járás valamikor azok közé a parányi "comi­tatus"-ok közé tartozott, amelyek néhány helységből álló fő­papi uradalmakat fogtak össze. Egy 1268. évi oklevél tanu­sága szerint ilyen különálló egységet alkotott a kalocsai érsek birtokában levő "Rimaszombat, Bánya, a két Pokorágy ás egy Mayna nevű helyság. Az érsek a székhelyétol messze fek­vő birtokokat 1334-ben cserébe adta Tamás erdélyi vajdának. Egy 1419. évi oklevél már emliti Kis-Hontot, értve ezen a Rimaszombat körül fekvő fent emiitett területet./2/ A szór­ványosan fennmaradt adatokból kivehető, hogy a kishonti járás területe, kb. a XIV. század végén, valamilyen földesúri ér­dek következtében kapcsolódott Hont megyéhez. A megyehatárok változását általában hasonló érdekek idézték elő./3/ A kis­honti járás még csak nem is volt közvetlen szomszédságban Hont megyével, hanem attól Nógrád megye északi része válasz­totta el. A járás és a megye között nehézkes volt az érint­kezés, azonkivül a kishonti járás, bányáival, iparával, ke­reskedelmével elütött a megye többi, un, nagyhonti, földmű­velő részétől./4/ Már a XVI. századi országgyűlések foglal­koztak Kishont elkülönülési törekvéseivel./5/ A XVII. század eleji törvények erről a területről már külön emlékeznek meg./6/

Next

/
Thumbnails
Contents