Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Iványi Emma: Hont megye és a kishonti járás / 440–445. o.

- 440 HELYTÖRTÉNET/RAS • Iványi Emma: HONT MEGYE ÉS A KISHONTI JÁRÁS A feudális korban a vitássá vált megyehatárok ügyében való döntés a nádor igazságszolgáltatási és közigazgatási hatásköréhez tartozott. A törvények értelmében a határvitát a nádornak vagy személyesen, vagy kiküldött biztosai utján kellett kivizsgálnia. Ugyancsak o gondoskodott arról, hogy a megyehatárok ügyében működő bizottságok létszáma mindig teljes legyen s egy-egy távollevő vagy elhalálozott bizottsági tag helyébe ő küldött ki ujat. így rendelkezik az 1613:26.te. 3.§-8, amelyet megerősit az 1635:19.te. is. A későbbi, hasonló tárgyú törvények általában az utóbbira hivatkoznak /pl. az 1655:86., 1659:65. s még az 1715:40. te. is/. Ezenkivül a nádor egyes esetekben külön királyi parancsleveleket is kapott./l/ Hont megye Esterházy Pál nádorsága /1681-1713/ idején négy járásra oszlott. A megye és a negyedik, az un. kishonti járás ügyében a nádor többszázados elintézetlen viszályt örökölt. A járás valamikor azok közé a parányi "comitatus"-ok közé tartozott, amelyek néhány helységből álló főpapi uradalmakat fogtak össze. Egy 1268. évi oklevél tanusága szerint ilyen különálló egységet alkotott a kalocsai érsek birtokában levő "Rimaszombat, Bánya, a két Pokorágy ás egy Mayna nevű helyság. Az érsek a székhelyétol messze fekvő birtokokat 1334-ben cserébe adta Tamás erdélyi vajdának. Egy 1419. évi oklevél már emliti Kis-Hontot, értve ezen a Rimaszombat körül fekvő fent emiitett területet./2/ A szórványosan fennmaradt adatokból kivehető, hogy a kishonti járás területe, kb. a XIV. század végén, valamilyen földesúri érdek következtében kapcsolódott Hont megyéhez. A megyehatárok változását általában hasonló érdekek idézték elő./3/ A kishonti járás még csak nem is volt közvetlen szomszédságban Hont megyével, hanem attól Nógrád megye északi része választotta el. A járás és a megye között nehézkes volt az érintkezés, azonkivül a kishonti járás, bányáival, iparával, kereskedelmével elütött a megye többi, un, nagyhonti, földművelő részétől./4/ Már a XVI. századi országgyűlések foglalkoztak Kishont elkülönülési törekvéseivel./5/ A XVII. század eleji törvények erről a területről már külön emlékeznek meg./6/