Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Székely Vera: A polgári demokratikus köztársaság és a Tanácsköztársaság külképviseleteinek iratanyaga az Országos Levéltárban / 28–57. o.

* - 29 A Károlyi-kormány megalakulása után azonnal hozzálátott a külügyi apparátus megszervezéséhez. Az 1918:V. néptörvény elrendelte a Külügyminisztérium és a diplomáciai képviseletek felállítását, a diplomáciai kapcsolatok tényleges megteremtése azonban szinte lehetetlen volt. A magyar kormánynak 1918 novemberében csak Bécsbe, majd Bernbe és Prágába sikerült képviselőjét kiküldenie; a későbbi próbálkozások Magyarország elismertetésére sorra csődöt mondtak. Ausztria képviselőinek ugyanakkor sikerült eljutniok a párizsi békekonferenciára és ott gazdasági kérdések tárgyalása cimén megvédelmezhették érdekeikét./l/ Kétségtelen, hogy Ausztriának évszázados diplomáciai kapcsolatai voltak, amelyek a semleges országokkal a háború alatt ^sem szakadtak meg. Magyarország külpolitikai elszigeteltségéhez viszont hozzájárult az is, hogy Ausztria tartozékának tekintették és a háború végéig csak áttételesen, a közös követségeken és konzulátusokon keresztül volt Európával kapcsolata. Bizonyos mértékű politikai tájékozatlanság kellett annak feltételezéséhez, hogy egy legyőzött ország rögtön a háború befejezése után azzal az igánnyel léphet fel, hogy önállóságát elismerjék és diplomáciai szervezeteinek kiépítését lehetővé tegyék számára. Az antant hatalmak nem ismerték el Magyarországot, a legyőzött államok nem tarthattak egymással diplomáciai kapcsolatot és Svájcot kivéve a semleges országokban is - Hollandiában, Svédországban és Dániában - csak a likvidáló k.u.k. konzulátusok működtek, ellátva egyideig a magyar érdekék képviseletét is. A közös konzulátusok fokozatosan szűntek meg, vagy az osztrák külügyminisztérium rendeletére kizárólag osztrák képviseletekké alakultak át./2/ Egy németországi magyar egyesület előbb 1918 novemberben, majd 1919 márciusban újból felhívta a magyar kormány figyelmét arra, hogy ". . . a likvidáló osztrák-magyar konzulátusoknál a magyar érdekeket veszedelmes módon elhanyagolják... és ...a később létesítendő magyar konzulátusok a magyar érdekek mérhetetlen romhalmazát fogják találni.

M

/3/ 1919 május elsejéig az összes németországi közös^konzulátusokat feloszlatták, a Németországban élő magyarok^érdekképviselet nélkül maradtak és a hadisegélyek kifizetését megszüntették. A Külügyi Népbiztosság tiltakozott a volt közös képviseletek feloszlatása miatt, de alapjában véve sem a Népbiztosságnak, sem a felszámoló Külügyminisztériumnak nem volt valutáris fedezete ezek fenntartására./4/ Svájcban is hasonló volt a helyzet. A Politisches Departe.ment szerint - 1918 decemberében - háromféle magyar képviselet volt Svájcban: 1/ Die alté K.u.K. Gesandtschaft, 2. Die Mission der_ Prau Bédy-Schwimmer, 3. Die Mission des He'rrn Paul Kéry./5/ A likvidáló osztrák-magyar követség és konzulátusok tehát itt is tovább működtek, de ugyanakkor a magyar Népköztársaságnak önálló képviselete is volt Bernben. A magyar képvise-