Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Székely Vera: A polgári demokratikus köztársaság és a Tanácsköztársaság külképviseleteinek iratanyaga az Országos Levéltárban / 28–57. o.

- 30 letet a svájci kormány nem ismerte el. A volt közös ás a magyar képviselet kapcsolata sem volt jó, hatáskörük nem határolódott el - éppen a magyar képviselet el nem ismerése folytán, a likvidáló követség és konzulátusok számos olyan üggyel is foglalkoztak, amelyek intézése a magyar képviselet feladata lett volna. /6/ 3zen tul is, a magyardiplomáciai megbízott munkája elé akadályokat görditettek, és a Svájcban élő magyar arisztokrácia diszkreditálni igyekezett a demokratikus Magyarországot./?/ A magyar megbízottnak ebben a tisztázatlan helyzetben és ellenséges légkörben kellett helytállnia. Diplomáciai feladatai mellett meg kellett oldania a Svájcban élo magyar hadifoglyok és polgári internáltak gondozását és hazaszállításuk megszervezését. Károlyi december közepén Svédországgal is próbált kapcsolatot teremteni. Apponyi Rezső grófot Stockholmba akarta küldeni - mint irta - "a svéd kormány és a svéd közvélemény informálása céljából a magyarországi tényleges viszonyokról." Károlyi a Bécsi Követséget utasitotta, hogy Apponyi svédországi kiküldetésének lehetőségéről tájékozódják 8 bácsi svéd követnél. Apponyi kiküldése nem sikerült, Károlyi levelén kázirásos feljegyzés olvasható: "A svédek azt felelték, hogy ez a bécsi svéd követségnek, vagy a pesti svéd főkonzulnak a dolga."/8/ Négy hónap múlva, 1919 áprilisában a Külügyi Népbiztosság Hollandiába, Dániába és Svédországba "...a kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági összeköttetés fenntartására, valamint a hadifoglyok és internáltak ügyeinek lebonyolítására... " gazdasági megbizottat /délégués plenipotentiaires áconomiques/ kiküldését tervezte, biztosítva ezen országok kormányait arról, "...hogy az idegen állampolgárok vagyonának kártérit és nélküli kisajátitás alóli mentesítéséről megbízottai utján tárgyalni óhajt... és... a megbízottak feladatuk lényegéből kifolyólag sem politikával, sem propagandával foglalkozni nem fognak..." A Külügyi Népbiztosság javaslatát a Bécsi Követség továbbította az érdekelt országok bécsi diplomáciai képviselői utján. A holland, dán és svéd követség közölte, hogy kormányaiknak jelentést tettek és a döntésről értesíteni fogják a magyar kormányt./9/ A holland, dán és svéd kormány azonban nem válaszolt a Tanácsköztársaság ajánlatára. Magyarországnak a bácsi, berni és prágai képviseletén kívül nem volt módja nemzetközi érintkezésre. Éppen ez a tény teszi jelentőssé a három képviselet iratanyagát. A Külügyminisztérium a második világháború befejezése után hazahozatta a külképviseletek 1918-1945 közötti