Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Sárközi Zoltán: A Sopronvidéki Kőszénbánya Rt. iratai a Magyar Tanácsköztársaság idejéből / 222–225. o.

- 223 hiánnyal küzdött.. Az ipari termelés visszaesése, majd pedig a Vörös Hadsereg növekvő szükségleteinek kielégítése .kedve- . zőtlenül hatott a közellátásra.' A legfontosabb iparcikkek hiánya miatt a falu és a város között nem tudott egészséges árucsere kialakulni. A városi lakosságnak, a nagyüzemi munkásoknak, bányászoknak, továbbá az alkalmazottaknak élelmiszerekkel és más közszükségleti cikkekkel való ellátása komoly gondot okozott./2/ A Sopronvidéki Koszénbánya Rt. korabeli iratai minden tekintetben megerősitik a fenti általános megállapításokat, midőn szemléltető módon bemutatják a bányavidékek munkásságának a mindennapos kenyérért vivőtt hősi küzdelmét. A termelő munka egész menetére a rendkivüli méretű anyaghiány és a mostoha közellátási viszonyok nyomták rá nyomasztó bélyegüket. A 27.sz. dossziéban őrzött heti jelentések elénk tárják a termelőmunka nehézségeit. E jelentések a brennbergbányai üzemmenetet általánosságban közepesnek, olykor azonban' egyenesen gyengének mondják. A bénitó okok közül felsorolják: a fenyőfa teljes hiányát, a nagy esőzéseket, és az erőmű állandó zavarait. Többször szerepelnek itt politikai jellegű megjegyzések is. így egy április 14-én aláirt jelentés "Megjegyzések" rovatában a következők olvashatók: "Az uj társadalmi berendezkedéshez képest üzemünk is átalakulóban van." S jelentést már a munkástanács részéről is aláirtak. Április 18-án szerepel először egy Jónás nevű termelési b.iztos aláirása. Július 10-i keltezéssel az alábbiakról tudósítanak: "Az. ellenforradalom/3/ alatti üzemszünet ^után minden bányamunkahelyet ácsolni kellett s ezért a termelés gyenge." A munkástanács egyébként még augusztus 6-án is hivatalban volt. A Magyar Tanácsköztársaság leverése után a jelentéseket a bányaigazgatóság nevében irták alá. Az év utolsó napjaiban, december 11-én aláirt egyik ilyen jelentés mintegy záróakkordként a következőket irja:"...i^z erőmű zavarai,^ fahiány, de főleg politikai mozgalmak miatt gyönge termelés." "...A termelést károsan befolyásolta a munkások között mutatkozó politikai nyugtalanság és sztrájk mozgalmak. - A munkások nem tudják beleélni magukat a proletárdiktatúra bukásába." A katasztrofális anyaghiány enyhitése képezte a vállalat legnagyobb gondját. A 44. sz. dossziéban találjuk pl. azokat a zömmel nyomtatványokon beküldött anyagmegrendeléseket, melyekkel a brennbergi bányagondnokság a budapesti ügyvezető igazgatóságot ostromolta. Főleg bányafát, karbidot, textil-nemüeket, köztük bányász munkaruhákat, ventillátorokat, villanyvezetékeket, benzint, szappant, has-znált gépeket, szeget, drótot stb. kértek. A budapesti ügyvezető igazgatóság e megrendelések lényeges elemeit számba véve először közvetlenül a Szociális Termelés Nép-, biztosságával lépett érintkezésbe. E kapcsolat alakitotta ki a hatalmasra duzzadt 74.sz. dosszié iratanyagát. Ezt követően pedig megkezdte a legkülönbözőbb vállalatok és