Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Sárközi Zoltán: A Sopronvidéki Kőszénbánya Rt. iratai a Magyar Tanácsköztársaság idejéből / 222–225. o.

intézmények ostromlását az engedélyezett, illetőleg kiutalt nyersanyagok, vagy árucikkek tényleges megszerzése érdekében, így keletkeztek a 24., 25. és 26. csomókban lévő korabeli^ kereskedelmi és egyéb levelek. Bár a Szociális Termelés Nép­biztossága szemmel láthatóan mindent megtett a bányavállalat anyagi gondjainak enyhitése érdekében, az élelmiszereken és az olyan sokszor nélkülözött sörön és dohányon kivül a mun­kások különösen a ruházati cikkek és a lábbelik hiánya miatt panaszkodtak. A Szociális Termelés Népbiztosságának egy 1919. június 17-én kelt levele utalt arra a gyakori hibára is, "...hogy az egyes bányaüzemvezetőségek nem számolva a jelen­legi rendkivüli anyaghiánnyal, továbbá azzal a körülménnyel, hogy a termelés, mely ezidoszerint teljesen szünetel, belát­ható időn belül csak igen korlátozott mártákben fog megindul­hatni és csak néhány legfontosabb szelvényre, ill. méretre fog szorítkozhatni, anyagkiutalási igényüket sok egymástól kevéssé eltérő méretre osztják..." Ugyancsak a Szociális Termelés Népbiztossága irta egy 1919. május 14-én kelt le­velében, hogy a Sopronvidéki Koszénbánya Rt.-hoz "...beosz­tott kis bányák részére a Pénzintézeti Központnál jelzett folyószámlanyitást egyelőre függőben tartjuk és az utalvá­nyozás nevezett bányák részére eddigi bankösszeköttetéseik­nél eszközölhető." Az iratokban a gazdasági élet nehéz körülményei kö­zepette a Magyar Tanácsköztársaság ideje alatti szervező munkára is akad egy-két érdekes adat. A sok baj ellenére mód nyilt pl. a bányakerületi műszaki biztosok teendőinek sza­bályozására. A vonatkozó utasitást ugyancsak a Szociális Ter­melés ^Népbiztossága dolgozta ki, s egy 1919. május 6-án kelt levelével megküldötte többek közt a. Sopronvidéki Kőszénbánya Rt.^nak is. A bányakerületi műszaki biztosok kötelesek vol^­tak a szocializálást befejezni, fegyelmi jogkört gyakorol­tak, elősegitetták a geológiai kutatásokat, üzemterveket dolgoztak ki, gondoskodtak a termelés gazdaságos megszerve­zéséről, a zavartalan anyagellátásról, az adatfeldolgozás­ról stb. Sz az utasitás annak bizonysága, hogy a sokféle gonddal-bajjal, anyaghiánnyal, ellenséges hadseregekkel és blokáddal küzdő Magyar Tanácsköztársaság vezetői feladatuk magaslatán álltak ás a jövőbe vetett hittel épitették a szocializmust. Végül a Tanácsköztársaság elvi alapokon ki­alakított szigorú puritánizmusára jellemző a Népgazdasági Tanács III. Főosztályának egy 1919. július 7-én kelt "Ér­tesitése". Eszerint a Népgazdasági Tanács választmánya jú­nius 11-i ülésén az alábbiak szerint határozott: "...Az üze­mi munkástanács tagjai egy-egy hetenként felváltva kijelölt ta^ kivételével kötelesek az üzem munkájában részt venni. ­Ülést, értekezletet a munkaidőben tartani nem szabad." Az intézkedést a következőkkel indokolták: "...A proletár-ter­melés fokozása érdekében szükséges munkafegyelem szempont­jából még a látszatát is kerülni kell annak, hogy a jelen­leg az üzemek álén álló elvtársak a munka nélkül élő kapi­talisták utódai."

Next

/
Thumbnails
Contents