Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Degré Alajos: A zalaszántói községi munkás-, katona- és földmíves tanács iratai / 214–221. o.

- 215 a Gersei Petho család birtoka./!/ A török időkben sokat szenvedett, de a kát vár /Keszthely és Sümeg között/ megmaradhatott. A török idők utáni első összeirásban 1711-ben mindössze 13 családot találtak benne, és ez a következő évtizedben sem igen változott./

2

/ 1770-re hihetetlenül megnőtt, 910 lélek, - közüle 418 adózó - lakta. 280 igás-^és 173 növendékmarhát vallott be adóba,/3/ tehát jól fejlődő állattenyésztő falu. 1828-ban 140 házában 1081-, 1851-ben 1313-, 1880-ban 1941-, 1900-ban^2340 lélek lakta./4/ Ekkor azonban megállt, visszafejlődésnek indult..1900-ban és 1910-ben ugyanis lélekszáma azonos volt, holott természetes szaporodása ez idő alatt 301 fő volt. Mivel ekkor kevesen halhattak még meg a keszthelyi vagy sümegi kórházban, ennek a 301 főnek tulnyomórésze nyilvánvalóan elvándorolt. 1920-ra lélekszáma 2220-ra csökkent. A csökkenésben természetesen benne van a.háborús vérveszteség is, de a fő ok mégis az elvándorlás. A falu ugyanis, amelyben már Mohács előtt is tartottak megyei törvényszéket, és amely 1848-ig járási székhely volt, a századfordulóra elvesztette igazgatási és gazdasági fontosságát, mindez Keszthelyre került át. Igaz, a feudális járási székhely nem jelentett sem állandó hivatalt, sem olyan forgalmat, mint akár a polgári korban is, de jelentett mégis bizonyos súlyt, ami a Bach korszaktól kezdve eltűnt. Teljesen földmivelő község maradt; ahol még 1925-ben is mindössze 2 gőzmalom, 5 vegyeskereskedás és 16 kisiparos dolgozott /közte 5 cipész és 4 kovács/, de a falu 6813 kat.holdnyi határából 4086 kat. hold Festetics hercegé volt, túlnyomó része /2928 hold/^erdő./5/ Paraszti gazdálkodás fejlesztésére semmi lehetőség nem volt, kevés volt a mezőgazdasági munkaalkalom is. A. falu, amelyben 483 öt holdon aluli gazdaság volt, összesen 805 hold terjedelemmel, erősen forradalmi hangulatú volt. Vindornyalak csekélyebb jelentőségű helység. Ez is régi falu: 1357-bol már van róla irott adat, de a törökkorban teljesen elpusztult, és csak 1720 után települt újjá. 1770-ben már 222 lelket számlált, de ebből mindössze 38 volt adózó./6/ Lakossága lassan és nagy visszaesésekkel gyarapodott. 1828-ban 289, 1880-ban 277, 1900-ban 345 lelket számlál. Ettől kezdve lassan sorvadt; 1910-ben 337, 1920-ban már- csak 329 lakosa van, noha természetes szaporodása 31 fő. A kicsiny falu 779 holdas határában 90 holdnál nagyobb terjedelmű földbirtok nem volt, de kicsisége miatt is életképtelen volt. Róla a Tanácsköztársaság idejéből is kevesebbet tudunk, ugy látszik, inkább csak követte Szántót. A polgári rendszerben a községi közigazgatás egész Írásbeli ügyvitele a körjegyzőségen zajlott le. Nemcsak a községekhez intézett iratokat iktatta és válaszolt rájuk a körjegyző. A községi költségvetéseket, számadásokat, sőt képviselőtestületi jegyzőkönyveket is, bár községenként kü-