Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Degré Alajos: A zalaszántói községi munkás-, katona- és földmíves tanács iratai / 214–221. o.

- 216 lön vezették, a körjegyző készitette. A községi képviselőtestület évente háromszor-négyszer ült össze, annak tárgyait a jegyző terjesztette elő, és o szerkesztette a határozatokat is. A községek életének teljes képét ugyan akkor sem kapnánk meg, ha a számadások és jegyzőkönyvek megvolnának, mert igen sok - talán a leglényegesebb intézkedés élőszóban történt, de az iktatott iratokból is sok mindenre következtethetünk. Külsőleg nem látszik meg az iktatott iratokon, hogy a község vezetése a Tanácsköztársaság idejében más kezekbe került. A Tanácsköztársaság idején keletkezett iratok folyamatosan be vannak iktatva a körjegyzői iratok közé; a proletárdiktatúra létrejöttekor ott folytatták az iktatást, ahol az előző nap abbahagyták, és ugyanigy folytatták a Tanácsköztársaság bukása után is. Ez azonban nem községi specialitás, ugyanigy jártak el az alispáni, polgármesteri és főszolgabírói hivatalok is. A fond nem nagy terjedelmű. Az 1'919-es körjegyzői iratok 0.20 iratfolyómétert tesznek ki. Ennek nem egészen egyharmada keletkezett a Tanácsköztársaság idejében. Az • egész évi 1761 iktatott iratból a 423 - 1044. számúak. Az iratok egyszerű sorszámosak, az utóbb ugyanazon tárgyhoz érkezett irat az eredeti számot kapta, "ad" jelzéssel. A már megszokott községi közigazgatásnak megfelelően, a jegyzőnek önálló kezdeményezése alig van. Sem a korábbi képviselőtestületi jegyzőkönyvek, sem a munkástanács jegyzőkönyvei nincsenek meg; az ő kezdeményezéseiket csak abból látjuk, hogyan reagálnak a felsőbb hatóságok a tanácsok határozataira. De arra is törekszik a jegyző, hogy lehetőleg minden irat, akkor is, ha az nem vonatkozott a jegyző által hivatalból intézendő ügyre, iktatásra kerüljön, így került például a jegyzői iratok közé a "földművelők tanácsa" 1919 február 26-án, ás a zalaszántói, községi "birtokrendező választmány" március 8-i jegyzőkönyve./?/ Egyébkánt ezek a jegyzőkönyvek arra mutatnak, hogy a község lakosai követeltek földet, nevezetesen az 1919:18. néptörvényre hivatkozással a Festetics uradalomnak a község határában lévő földjeiből bérbeadott 740 hold felosztását kivánták. Eziránt küldöttséget menesztettek a földmüvelésügyi miniszterhez is. A 16 tagú birtokrendező bizottság elnöke a hercegi főerdász, alelnöke a községi biró, tagjai a jegyző, a tanitő, "Lázár Miksa földbirtokos", 4 községi előljáró, 4 képviselőtestületi tag és 3 "földműves". Mozgatója, a küldöttság vezetője Vajda Lajos földműves, később községi tanácstag volt. De még június 13-án is azt jelentették a járási direktóriumnak, hogy a községekben "termelőszövetkezetek nincsenek"./8/