Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Degré Alajos: A zalaszántói községi munkás-, katona- és földmíves tanács iratai / 214–221. o.

. . visszatekintő forrásból egészítettük ki néhány adattal: BámL Békési járási főszolgabíró iratai, kigyűjtött munkásmozgalmi iratok 652/1920. /A mezőberányi elöljáróság részletes jelentése 1920. április 4-én./ Párttörtáneti Intézet TAGY03 II/18a., Kun Aladár: A proletárdiktatúra 35 napos vázlata Mezoberenyben. 8 A BémL őrzi a Mezőberényi Munkástanács igen hiányosan fennmaradt iratait is, amelyek elsősorban április 10-e után keletkeztek, s bennük a Békési Járási Tanácstól megküldött számos rendelkezés van. 9 A Békés megyei általános képre és annak részleteire v.ö. "A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919." c. idézett kötetet, különösen Fancsovits György: A proletárforradalom sajátosságai Bekes megyeben c. tanulmányát. D e g r é Alajos: A ZALASZÁNTOI KÖZSÉGI MUNKÁS-, KATONAÉS FÖLDMIVES TANÁCS IRATAI Zala megye iratai az 1919-es Tanácsköztársaság idejéből nagyon töredékesen maradtak fenn. A megye akkor 139 /Muraköz nélkül 113/ körjegyzőségéből egyetlenegynek, a zalaszántóinak iratai vannak meg selejtezetlenül, és lényegileg hiánytalanul. A hiányzó iratokat nyilván a következő évekre vitték át, azonban segédlet hiányában ezeknek nagyon nehéz utána keresni. Ez annyit jelent, hogy a megye akkor 557 községéből /Muraköz nélkül 452/, mindössze kettőnek, Zalaszántónak és Vindornyalaknak községi tanácsi működésére tudunk a körjegyzői regisztraturában fekvő iratokból következtetni. Zalaszántó fontos hely. Legrégibb írásos adat róla 1235-ből való^ Tátika vár tartozéka volt, vele együtt cserélt gazdát; 1341-ben 73 mansio-t /család?/ számlált, 1423 óta mezőváros címet viselt; 1341-ben már gótikus temploma volt, amely ma is fennáll. A XV. század végéről, vagy a XVI. század elejéről 50 lakosának nevét is tudjuk. 1437 óta