Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szabó Ferenc: A mezőberényi munkástanács működése / 205–214. o.
- 206 számra kevés volt ugyan, de a közság mozgalmi életében szerephez tudott jutni. Mezoberény arculatának szembeötlő jellemvonása volt a nemzetiségi megosztottság;. A közság lakóinak 2} %-a német,. 37 ,/ö-a sz lovak, ás 40^-a magyar anyanyelvűnek vallotta magát./l/ Arra nincsenek számszerű adataink, hogy a társadalmi rétegződés és a nemzetiségi viszonyok hogyan függtek össze. Annyit azonban hosszú tapasztalat alapján meg lehet állapítani, hogy a vagyonosabb parasztok inkább a németek és a szlovákok közül kerültek ki, s a kisiparosság nagyobb fele is a németekhez tartozott. A hajdani -még 1848 előtti hagyomány folytatásaként minden közsági bizottságot, magát az elöljáróságot is, ugy alakítottak meg, hogy abban a 3 nemzetiség egyformán legyen képviselve. Az egyes nemzetiségek egybefogásának, összehangolásának számottevő fórumai voltak a közságben a nemzet isági olvasókörök , bizonyos tekintetben az egyházak is. Jelentősebb nemzetiségi ellentétekről azonban nem lehetett a közságben beszélni. Mezoberény 1913 előtti politikai arculatát nehezebb körvonalazni. A község nem tanúsított kiemelkedő ellenzékiséget a választások során. A helyi agrárszocialista mozgalom kezdeteit 1891-ig vissza lehet vezetni, erőteljesebb szervezkedésre azonban csak 1896-tól kezdve, a Várkonyi István vezette irányzat keretében került sor. Az agrárszocialisták bázisának kiterjedését nem ismerjük pontosabban, ugy látszik azonban, hogy néhány bátor és képzett földmunkás köré csoportosult, lazább alakulatig jutottak csak el. A századforduló után, az ipari szakegyleti mozgalom vidéki megerősödése után, Mezoberényben is sor került az építőmunkások szakszervezeti csoportjának létrehozására. S csoportnak igen jelentős szerep jutott a későbbiekben is. A helyi szocialista mozgalom résztvevői között mindhárom nemzetiség tagjait egyaránt meg lehetett találni./2/ A Tanácsköztársaság időszakának helyi vezetőit részint a korábbi mozgalom termelte ki, másrészt pedig a forradalmi körülmények során nőttek fel. Természetes, hogy a hazai munkásmozgalmat befolyásoló és irányító tényezők hatása többé-kevésbé Mezoberényben is érvényesült. Általában véve elmondható, hogy a mezoberényi mozgalom folyamatosságáról kevésbé lehet beszélni, bár a szervezkedés vezetői és fontosabb káderei állandóan a községben éltek. A helyi szervezkedés időnkénti megerősödése az országos vagy környékbeli események szoros függvénye volt. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete feltételezhetően a polgári demokratikus forradalom győzelme után alakult meg, legalább is korábbi adatok nincsenek működésére nézve, A községbeli moz 0 alom hatóerőben, radikalizmusban, színvonalban jelentősen elmaradt a Viharsarok vezető mozgalmi bázisaitól. /Orosháza, Békéscsaba,. Csorvás stb./ Ebben is a község társadalmi összetétele tükröződött vissza.
