Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Oltvai Ferenc: A magyarbánhegyesi munkástanács: 1919. március–április / 189–204. o.

- 201 tokrendező és termelést biztositő bizottságba három "földműves proletárt" válasszon a tanács. Ennek megfelelően választották meg Kosaras Józsefet, Koncz Ferencet és Bartha Imrét április 17-én./42/ A bizottság működéséről nincsenek adataink, csupán annyit tudunk, hogy Magyarbánhegyesen 1919. március 10-re elkészült az igénylők összeírása. Földet Magyarbánhegyesen sem osztottak és nem is foglaltak. A föld jelentette itt is a főkérdést. A Tanácsköztársaság időszaka alatt annyi mégis történt, hogy a falu határában levő öt nagybirtokot a. munkástanács ellenőrizte. Meghagyták a gazdatiszteket, nyilván azért, mert rajtuk kivül nem volt megfelelő szakember, aki értett .volna a nagyüzemi gazdálkodáshoz. A Munkástanács azonban megbizható embereket helyezett a gazdatisztek mellé. Az idő rövid volt a probléma megoldására. Battonyáról van egy jelentésünk, ami jellemzően mutat rá a falusi földkérdésre: "...Földre vágyik a földnélküli. Türelmetlen vágy nem nyer kielégülést 3uza 3arna Ígéreteiben. Már' szeretné tudni, melyik darab lesz az övé, hiszen azért "vérzett négy éven át". Házhelyeket, sőt újonnan építendő házakat is Ígérnek. Az is jó lesz a földhöz. De itt a tavasz, már' munkálni is kellene, és még csak nem is mérik! Megelégszik tehát egyelőre az aratási és egyéb munkabérek felsrófolásával. A szociáldemokrata párt szövetkezeti termeléses földosztása nem tetszik általában. Mégis csak jobb lesz az, ha a sajátja. Legalább tudja, milyen munkát adott neki és mit várhat munkája után. Meg aztán "Közös lónak túrós a háta". Különben 1919 őszére biztosra veszik a földosztást. Addig csak meglesznek már."/43/ Az április 7-én megválasztott falusi tanács néptanácsnak is nevezte magát. Két alkalommal, jöttek össze: április. 14-én és 17-én. Mindkét ülés tárgysorozatában a legfontosabb helyet a községi alkalmazottak béremelési kérelme töltötte be. Mivel sok gazda nem fizette az adót, ugy szaporodtak a hátralékok, a nyilvántartásukhoz egy segéderő alkalmazásához járultak hozzá. A lóállomány felfrissítése érdekében foglalkoztak mének beszerzésével./44/ A falusi Tanács Intézőbizottsága az elől jár'ós ággal együtt is adott ki rendeleteket: 1919.április 15-én a cukorrépa termelésre hivják fel a lakosokat. Közölték, hogy a malmok az őrlésért 15 /o-t, a darálásért 12. %~t jogosultak felszámolni. A malmok vámjövedelmét nyilvántarttatták. Elrendelték, hogy akiknek 75 holdnál nagyobb bérletük van, a haszonbért ne a tulajdonosnak, hanem az állami adóhivatalnak fizessék./45/ Április 16-ról kelt a falusi Tanács utolsó intézkedése. Elrendelték a Megyei Kormányzótanács rendeletére, hogy akiknek 100 holdnál több földjük van, és azon gazdálkodnak, kötelesek bejelenteni, melyik pénzintézetnél tartják az 1000 Koronánál nagyobb összegű betétjüket. Ugyanakkor