Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Oltvai Ferenc: A magyarbánhegyesi munkástanács: 1919. március–április / 189–204. o.

- 202 kihirdették, hogy 1919-ben is akkora területen kell a dohányt megtermelni, ill. arra szerződni, mint 1918-ban./46/ A román támadás április vege felé előrevetette árnyékát. A Magyarbánhegyesi falusi Tanács működéséről április 16-a után nincsenek adataink. A mezőkovácsházi járási főszolgabíró leirása szerint április 26-ról 27-re virradó éjjel a Járási Tanács Intézőbizottságának tagjai elmenekültek. /47/ A községi bizottságok, ill. tanácsok tagjai kevés kivétellel nem hagyták el a közságeket, csak nem mutatkoztak. A román királyi csapatok első intézkedései ugy szóltak, hogy a régi elöljáróságok vegyék át az ügyek intézését. Magyarbánhegyesen Zachariás Béla jegyző kéznél volt és a régi elöljáróság, valamint a képviselőtestület, kivéveaz elmenekült nagybirtokosokat, azonnal összejöttek és a román csapatokban felszabaditókat láttak, akik a kommunisták és a proletárok uralmát megdöntik. Tánc és vigalom volt az első órában. De hamar kiábrándultak, mert a katonák és a tisztek garázdálkodtak. Nem kiméit ék. a gazdagokat, üldözték a proletárdiktatúra helyi vezetőit. A falusi uralkodóosztály renegátnak tekintette a kommunisták és a proletárok közé állott értelmiségieket. Magyarbánhegyesen az első hetekben Káinoki tanitót üldözték, az Intézőbizottság tagjait jelentgették. A románok távozása után kezdetét vette az ellenforradalom szervei részéről a megtorlás. Káinoki tanitó büntetés nélkül úszta meg, mert Zachariás jegyző mellé állt és igazolta, hogy semmiféle túlzást és bűncselekményt nem követett el. Sz'5rfit és az Intézőbizottság tagjait az ellenforradalmi korszak alatt üldözték. A magyarbánhegyesi dolgozók emlékezetében a proletárdiktatúra egy hónapnál alig hosszabb időszaka azonban a 25 éves ellenforradalom alatt is példamutatóan emlékezetes maradt. Március 21-én és az azt követő napokban a fővárosi események hirére, a hatalmat vidéken is a munkástanácsok ragadták magukhoz. A népi szervek öntevékenyen cselekedtek. Jegyzetek: 1 A telepes községekre: Gyimesi Sándor: A telepitményes falvak "felszabadulása", k parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848-1914. Tanulmányok. Szerk,: Szabó István Bpest, 1965. I.k. 189-192. old.. Takács Lajos: A dohánytermesztés Magyarországon. Bpest, 1964. 127-150. old., Oltvai Ferenc: Mezőkovácsháza község te-