Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Oltvai Ferenc: A magyarbánhegyesi munkástanács: 1919. március–április / 189–204. o.
A MAGYARBÁNHEGYESI MUNKÁSTANÁCS • 1919. március - április A község múltja Magyarbánhegyes község 1950. március 15-e - Csanád megye megszűnése - óta Békés megyéhez tartozik. A község az 1872-ben szervezett mezőkovácsházi járásban fekszik. Ezt a járást a tanácsok 1950. őszén történt megalakulása után egyesitették a battonyaival és mezőkovácsházi járás néven, Mezőkovácsháza székhellyel, azóta Békés megye egyik járását képezi. A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság időszakának megértéséhez vissza kell nyúlnunk a vidék benépesülésének kezdetéhez. A török hódoltság megszűntével Csanád megye megművelhető területének jelentékeny része a Dél—Alföld többi megyéihez hasonlóan kincstári tulajdonba jutott. A XVIII. század vágén csak két helység, Battonya és Tornya létezett. A községeket a XIX.század első évtizedében kezdték telepíteni és a benépesítés a negyvenes években ujabb lendületet vett. A nagykiterjedésű nagybánhegyesi puszta egy részére - 2700 holdra - 1859-ben bérlőket telepitett a kincstár. Nagybánhegyes első lakói azoknak a Nógrád megyei palóc földművelőknek a leszármazóiból kerültek ki, akik 1818-ban Szalbek György nagyiratosi pusztájára települtek, mint bérlők. A bérösszeget ott nem tudták fizetni, a bánhegyesi pusztára kerültek és a török hódoltság előtt virágzott Bánhegyes falu közvetlen közelében létesítették a telephelyet, A palócok közé Nagybánhegyesről néhány szlovák család is települt, akik Magyarbánhegyesen rövidesen elmagyarosodtak./!/ Magyarbánhegyes lakóinak száma a nyolcvanas évek végén megközelítette az 1700-at. A lakosok gabonatermesztéssel, állattenyésztéssel és a szántóföld 1/7-én dohánykertészkedéssel foglalkoztak. A termést a kincstár vette át és a termelőnek járó összegből vonta le a föld vételárának a részleteit. A lakosok az általuk már néhány évtized óta müveit földnek nem voltak tulajdonosai. A kincstár 1848 előtt - 189 Oltvai Ferenc:
