Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Oltvai Ferenc: A magyarbánhegyesi munkástanács: 1919. március–április / 189–204. o.

- 190 sem tette az ilyen telepeseket jobbággyá, azaz nem adta át nekik a földet úrbéres használatra. 1849 után sem jutott a föld a telepesek tulajdonába. A kincstár továbbra is ragaszkodott tulajdonjogához. Ilyen körülmények között nehéz volt gazdálkodni, beruházást végezni. A telepes községek mozgalmat inditottak helyzetük rendezése érdekében. Ennek következtében jött létre az 1873.évi XXII.te. is, amelynek az volt a rendeltetése, hogy rendezze a viszonyokat. A telepes községek azonban nem jutottak kedvezőbb helyzetbe: Az idézett t.c. értelmében a megváltási árakat olyan magasan állapították meg, hogy a telepesek sorra eladósodtak./2/ Kelet-Osanádban /igy is nevezték a mezőkovácsházi és a battonyai járásokat/ a telepes községeket a nagy ellentéteket mutató földbirtokviszonyok is jellemzik. A századvég agrárszocialista mozgalmai /Battonyai zendülés 1891/ ás a századeleji földmunkás megmozdulások érthetőbbé válnak, ha egy pillantást vetünk a birtokmegoszlásra. A két járásban a gazdaságok ás a bár letek száma a század végén meghaladta a 6000-et, szántóterületük 122.000 holdat tett ki. A két járásban 114 olyan gazdaság volt, amelyek 100 holdon felüli szántót müveitek. A 6000 gazdasághoz képest elenyésző szám, viszont az ilyen gazdaságok a szántóterület 42 %ával rendelkeztek. A 6000 gazdaságból az 1 és az 5 holdon aluli kategóriák még feltűnőbbek: együttesen a gazdaságok számának 55 %-át tették ki./3/ A községünket is magában foglaló mezőkovácsházi járás területének 60 %-a az 1920-as évek elején a 100 holdon aluli birtokosok kezén volt. A 100 holdon felüli birtokok pedig a szántóterület 59 %-ával épp Magyarbánhegyesen voltak a legerősebben képviselve. Utána közvetlenül Kunágota, majd Nagybánhegyes következik. Ezeknek a községeknek a szántóterületén tehát a felénél jóval több holddal a nagybirtokosok osztozkodtak./4/ A századfordulón Magyarbánhegyes kataszteri területe 3821 holdat tett már ki és ebből 3388 hold volt a szántó. Az 1-10 holdas kisgazdaságok mindössze 200 holddal részesültek, a 100 holdon felüli birtokosok kezén meghaladta a terület a 2000 holdat. Ez megdöbbentően nagy szám, de nem ritka Kelet-Osanádban. A fennmaradó 1188 hold a 10 és 100 hold közötti gazdálkodó, jobbára már nemcsak a saját munkáját felhasználó zsirosparaszti rétegből került ki. A községnek 1900-ban 2590 lakosa volt, 1910-ben közel 1000 fővel.több, 3659-/5/