Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Bálint Ferenc: A gyulai városi direktórium története / 152–163. o.
- 159 dalom érdekeit. Magatartására jellemző az az előterjesztés, amelyet a Munkástanács március 31-i ülésére tett. Ebben javasolja, hogy az utcán csoportosuló, semmittevő elemeket a Vörös Hadsereg járőrei gyűjtsék össze és vigyék közmunkára. Kéri a Munkástanácsot, hogy "minden olyan hivatalt, ami a mai állapotnak ás a mai törvényeknek nem felel meg^ sőt a régi rendszer alapján homlokegyenest ellentáll a mai helyzettel... haladéktalanul fel kell oszlatni, mert vagy munkás diktatúra van, vagy nincs."/21/ A Városi Direktórium működését a hiányosan megmaradt jegyzőkönyvek és iratok alapján csak vázlatosan rekonstruálhatjuk, megállapítható azonban, hogy a város politikai irányítása továbbra is az itt székelő Megyei Direktórium /Martos, Sal, Somogyi/ kezében maradt. A Direktórium április 11. ás 12-i jegyzőkönyvei főleg a város élelmezésének, tüzelőszükségle + ánek biztositásával és igazgatási kérdésekkel foglalkoznak. Egyéb, a város életére jelentős intézkedéseiből a következőket emiitjük meg: A Városi Intézőbizottság a Direktórium előterjesztésére határozatot hoz, hogy az Almássy-féle kastély épületét ás berendezését, mint népvagyont leltározni kell és megőrzésére intézkedni kell./22/ A gyulai hadirokkantak, özvegyek és árvák kérésére intézkedik, hogy a város szélén lévő uradalmi földekből 300 holdat méltányos haszonbérért veteményföld céljára oszszanak ki részükre./23/ A helybeli 4 nagykereskedőt kötelezi, hogy az eladott áruk számláját terjessze be az árak ellenőrizhetése céljából./24/ Intézkedés céljából átadja a grófi kastély hasznosítását végző albizottságnak a Gyulai Atlétikai^Klub kérvényét, amelyben 2 hold területet kár sportpálya céljaira, hogy a sport is szolgálja az osztálykülönbségek eltüntetését. /25/ Hozzájárult ahhoz, hogy a helybeli Kötöttárugyár munkásai részére 169.000 korona gyorssegélyt kifizessenek. /26/ Más, fontosabb intézkedései: megtiltotta az utcai fák kivágását, gondoskodott a szövetkezeti alapon működő téglagyár üzemének beindításáról, támogatta a husipari munkások szakcsoportját abban, hogy termelőszövetkezetet létesítsenek, segítette cipészszövetkezet alapítását, intézkedett, hogy az összes hivatalokban állás megüresedése esetén hadirokkantakat alkalmazzanak, zár alá vette a kereskedők árukészletét és felhívta a helyi 2 nagy malmot az üzemi tanácsok megalakítására. A gyula "úrikaszinót" a rokkantak
