Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szinkovich Márta: Baranya vármegye Sásdon működött alispáni hivatalának általános iratai, 1919–1921 / 125–132. o.

- 130 A jegyzői vagy főszolgabírói nyomozati jelentésekből számos ismeretet szerezhetünk arra vonatkozóan, hogy ezek az egyszerű, falusi emberek hogyan igyekeztek szolgálni osztályuk és a forradalom ügyet. A már emiitett püspöknádasdi • személy ellen felhozott vádak között szerepel pl. az, ho^y "nevezett sikraszállt a munkanélküli segélyért, s ez a főszolgabíró szerint a "munkáselem demoralizálását... tulajdonképpen a munkásságnak a Tanácsköztársaság részéről való megvesztegetését jelentették." Bzek az Öntudatos, forradalmi gondolkodású emberek vol+ak azok, akik a szervező munkát végezték a községekben. Idevonatkozóan egyik legértékesebb forrásunk az az ügyirat, amely a csonka-megye területén megalakult párt- és szakszervezeteket mutatja meg jegyzői jelentések formájában./9/ Ezek nemcsak azt tükrözik, hogy a legerősebb szervezkedés a bányászfalvakban volt /Szászvár' és Komló környékén/, hanem a szocialista szervezetek vezetőit név szerint is felsorolják. Az alispáni iratok egy része olyan természetű, amely ugyan közvetlenül az ellenforradalom hatalomra jutásának első hónapjaiban keletkezett. Mégis gyakran utalnak a Tanácsköztársaság időszakára, és azt bizonyítják akaratlanul is, hogy az egyszerű emberek tömegei magukénak vallották a proletárdiktatúrát. /Pl. a proletárdiktatúra éltetése a Horthyféle sorozás szabotálása alkalmával, a csendőrök ellen elkövetett atrocitások, vagy olyan eset, amikor a falu lakossága megtagadta, hogy elhurcolt tanítója helye+tesitésére kiküldött személyt élelmezze, bujkáló vörös katonák rejtegetése stb./ 2. Agrártörténeti adatok A Tanácsköztársaság baranyai helytörténetének becses anyaga az a vaskos iratcsomó, amely a szocializált gazdaságok ügyeinek felszámolásával kapcsolatban jött létre. Ennek adatai sokban kiegészítik azokat az ismereteinké*, amelyeket a direktóriumi iratokból nyerhetünk a mezőgazdaságról. A szocializált gazdaságok felszámolására vonatkozó első FM rendelkezés vármegyei leszámoló bizottságok felállítását rendelte el, majd ezt módosította a 2250-1920 M..E. számú rendelet, amely a vármegyei leszámoló bizottságokat megszüntette és kerületi lebonyolító bizottságok megalakítását irta elő. A kis baranyai területen szocializált gazdaságok ügyei jórészt a kaposvári kerületi lebonyolító bizottság hatáskörébe kerültek. A felszámolással kapcsolatban számos jelentést, információt kért mind e hivatal, mind a földmüvelésügyi minisztérium az alispántól. Ezen akták együttesét tartalmazza az 1122/1922 alisp.sz. alatt nyilvántartott ügyirat./10/ A vármegyei felszámoló bizottság idézésére megjelent, volt tanácsköztársasági alkalmazottak /a gazdasági felügyelőség tagjai/ előadásából is kiderült, hogy a sásdi területen a köztulajdonba vett gazdaságok irányítására felállították a