Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szinkovich Márta: Baranya vármegye Sásdon működött alispáni hivatalának általános iratai, 1919–1921 / 125–132. o.

- 131 központi gazdasági felügyelőséget /Sásd székhellyel/, amelyhez három körzeti felügyelőség tartozott: a sásdi, a bikali és a bakóczai. A pécsváradi és pécsi járások meg nem szállt területén szocializált gazdaságok a tolnavármegyei felügyelőséghez tartoztak. Az erdőbirtokokat a dombóvári felügyelőség kezelte. A szocializált baranyai gazdaságok gazdálkodását ugy szervezték meg, hogy azok mindegyike részére a Sásdi Takarékpénztárnál külön folyószámlát nyitottak, s erre történtek a befizetések, és a megterhelések. A gazdaságokat külön-külön kezelték, főintázőség nem volt. Az ügycsomó egyik legértékesebb részét a szocializált gazdaságokról 1920-ban készített kimutatások alkotják./ll/ A háromfajta kimutatás közül az egyik gazdaságonként, a másik a községhatárok szerint, a harmadik pedig a községhatárok és gazdaságok kombinációjában mutatja ki a szocializálás mértekét, a földterület fajtánként! megoszlását is figyelembe véve. /Szántó, rét, legelő, kert, szőlő, erdő és adó alá nem eső terület/. Baranyában 23 uradalom került szocializálásra, a legkisebb területe 322 kh., a legnagyobbé 1551 kh volt. Mind ebben az ügycsomóban, mind pedig más iratokban találunk adatokat arra is, hogy egyes helyeken az uradalmat nem szocializálták, hanem kisbérletek formájában hasznosították, így történt a Vallásaiap mágocsi 340 kh holdas birtokrészável, /az un. bozót bereki rét ás szántóföld/ valamint a szászvári Ritter Károly-féle 100 holdas gazdasággal, amelyből 20 holdat 51 kisbérlő között parcelláztak ki. A Sásdi Központi Gazdasági Felügyelőség eredeti iretai nem kerültek be a vármegyei levéltárba, valószínűleg még a felszámolás során átküldték ezeket a kaposvári kerületi lebonyolító bizottsághoz. A Földmüvelésügyi Minisztérium felhívására az alispán többizben jelentette, hogy a központi gazdasági felügyelőság a járásbíróság sásdi épületében működött, s saját tulajdonában semmiféle leltári tárgy nem volt. Az iratokról azonban nem szól. Jegyzetek; 1 A demarkációs vonal Észak-Baranyában többször változott, ás így változott a megszállás alá vont falvak száma is. A Tanácsköztársaság idejére már kialakult a végső helyzet. 2 Ez már a polgári forradalomnak tett engedmény volt, ami Kerese György megnyitó beszédéből is világosan kitűnik. Baranya megyei Levéltár' /a továbbiakban: 3amL/, Baranya