Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szinkovich Márta: Baranya vármegye Sásdon működött alispáni hivatalának általános iratai, 1919–1921 / 125–132. o.

- 129 voltak 1918 novemberében Sásdon az első kommunista pártszervezetnek. A Tanácsköztársaság alatti magatartásukról az ellenforradalmi vádhatóság sem volt képes semmi olyasmit megállapítani, ami forradalmi becsületükkel, a nép ügyének szolgálatával össze nem fért volna. Sőt: a legfőbb "bűncselekmény", amit rájuk bizonyítottak, az volt, hogy a Tanácsköztársaság idején a feketézőket, élelmiszerrel üzérkedőket^pénzbüntetésre Ítélték, s ezt be is hajtották rajtuk. Hasonlóképpen jártak el az ellenforradalmi uszitókkal szemben. A másik vád, amely elit éltetésük alapját képezte ugy szólt, hogy "a tanácsköztársaság fenntartása és megszilárdítása érdekében a Vörös Hadseregre, mint fegyveres erőszakra támaszkodó hatalommal, ugy közhivatalnoki minőség színlelésével és bitorlásával" éltek. Az ítélet mind a 29 vádlottnál felsorolja azokat a konkrét eseteket, amelyekkel a vádlottak ezt a "jogsértést" elkövették. Szék becses adatok arra nézve, hogy hogyan igyekeztek ezek az öntudatos szocialisták érvényt szerezni az ujjrendnek községükben. Ilyen dolog volt pl., hogy egy csendőrt, aki a helybeli tanítót megpofozta, átadtak a Vörösőrségnek, félreállították a jegyzőt és kezükbe vették a közigazgatás vitelét is. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyeznünk azt, hogy a közigazgatási apparátus átszervezése a tanácskormány részéről nem történt meg, s a tekintetben, hogy a régi közigazgatási apparátus tovább működj ék-e vagy sem, mindig a helyi erőviszonyok döntöttek. Egy püspöknádasdi munkástanácstagot pl. többek között azért helyeztek vád alá, mert egy népgyűlésen a segédjegyző eltávolítására bírta rá a lakosokat. /Ugyanitt a jegyző további működése ellen nem emeltek kifogást, tehát nyilvánvalóan itt a segédjegyző személye nem volt kívánatos a községbeliek, s a munkástanács előtt, nem pedig maga a jegyzői működés./ A személyügyi iratok között gyakoriak a tanítók fegyelmi ügyével kapcsolatosak. Mint országosan, a kis sásdi járásban is feltűnően magas azoknak a tanítóknak a száma, akik a forradalmi eszméket magukévá, tették 1918—1919-ben,/&/ Az említett első baranyai kommunista pártszervezet alapító között négy tanító nevével találkozunk. A Sásd és Vidéke cimü megyei lap szerkesztését a Tanácsköztársaság alatt ugyancsak egy ko-mmunísta tönitp vette át. Ezeket az "exponált kommunistákat" a tiszti különítmények és a csendőrség a Tanácsköztársaság megdöntése után rövidesen elhurcolta. Voltak szép számmal olyanok is, akik közéleti funkciót nem töltöttek be, de a maguk területén, az iskolai oktatásban érvényesítették a proletárdiktatúra elveit. Ezek azok, akiket főhatóságuk fegyelmi eljárás alá vont. A nyomozati iratokból megállapíthatóan a név szerint megnevezett tanítók legtöbbje azt a "vétket" követte el, hogy a szocialista eszmék szellemében nevelte tanítványait. Különösen súlyos elbírálás alá esett e fegyelmi ügyekben az, ha bebizonyosodott, hogy felléptek a vallásos ideológia ellen, amire ugyancsak több példát lehetne felsorolni.