Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szinkovich Márta: Baranya vármegye Sásdon működött alispáni hivatalának általános iratai, 1919–1921 / 125–132. o.

128 ­!• Személyügyi iratok A proletárdiktatúra baranyai vezetőinek üldözése a Kaposvárott székelő tiszti különítmények Sásdon való megje­lenésével kezdődött augusztus második hetében, majd folyta­tódott az ugyancsak a Dunántúli Fővezérség parancsnoksága alatt reorganizált IV. csendőrkerület kötelékébe tartozó helyi csendőralakulatok munkájával. Ugyanakkor a Friedrich­kormány belügyminisztériumának utasítására aug. 12-én már megindultak a közigazgatási utón lefolytatott nyomozások ÍS./4/ A hegyháti járás főszolgabirája 1920 márciusában azt irja az alispánnak, hogy "amikor... a commun alatt el­követett büntetendő cselekmények megtorlása végett a bűn­ügyi nyomozások bevezetve lettek...megközelítőleg mintegy 100 bűnügyi nyomozás folytattatott le."/5/ A kaposvári ügyészség vezetője is több izben fordult az alispánhoz egyes meghatározott személyek ügyében történő nyomozás elrendelése tárgyában. Gyakran kértek hivatalok információt egyes beosz­tottak magatartásáról. S tekintetben különösen kitűnt a ka­tolikus felekezeti iskolákat fenntartó egyházi hatóság,amely a Tanácsköztársaság megdöntése u + án azonnal megkezdte a ta­nítók elleni fegyelmi vizsgálatok lefolytatását. Végül sze­mélyi jellegű adatok kerültek az alispáni anyagba abból a hatósági gyakorlatból eredően is, hogy az olyan elitéltek esetében, akiket politikai jogaik időleges felfüggesztésére, vagy állásvesztésre ítéltek, az ítélet egy példányát megküld­ték az alispánnak. Ezeknek az iratoknak elsősorban a Tanácsköztársaság helytörténete szempontjából van nagy forrásértéke. Jó ki­egészítői ezek a direktóriumi iratoknak, ahol sokkal kevésbé tükröződik a járás vagy az egyes községek életének konkrét forradalmi gyakorlata. /E tekintetben a képviselőtestületi ülések szerepét átvevő direktóriumi ülések jegyzőkönyve sem tartalmaz sok forrás anyagot./ Ezek a nyomozati jelentések - jóllehet ellenséges szemlélettel és megfogalmazásban Íród­tak - életszerűbbé, elevenebbé teszik a Tanácsköztársaság helytörténetét, mert egyes személyek konkrét tevékenységéről szólnak. Végül, ezek az adatok is segítséget nyújtanak ahhoz, hogy - egyéb forrásokkal összevetve, -se tekintetben a visz szaemlékezések jelentőságét sem szabad lebecsülnünk - bizto­sabban ítélhessük meg, hogy kik voltak a szocialista rend el­ső, öntudatos harcosai 3aranya megyében, akikre ma is büsz­kén emlékezhetünk. Az üldözöttek egyik jelentékeny csoportját azok al­kották, akik tisztságviselők, községi vagy járási direktóriu­mi tagok voltak./6/ Ezek között kiemelkedik Török József és 28 társának ügye, akiknek ügyében a kaposvári törvényszék 1920. októberében hozott ítéletét az alispáni hivatalnak megküld te,/7/ A perben szereplő személyek közül többen, maga Török József, ifj. Fuchs Idám, Kéméndi József alapító tagjai

Next

/
Thumbnails
Contents