Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - Kun József: Ötven éves a Hadtörténelmi Levéltár / 1–15. o.

- 9 Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a hadügynek nincs olyan ága, amelyre ebben a hatalmas mennyiségű anyagban a hadtörténész ne kutathatna. De nem nélkülözheti az anyagot az ezzel az időszakkal foglalkozó gazdaságtörténész, jogtörténész, kulturtörténész, sem azok, akik a magyar társadalom fejlődését kutatják, akik a nemzetiségi problémákkal foglalkoznak stb. Számos adat található benne a XVIII. századvégi parasztmozgalmakra vonatkozóan. Azok a tervrajzok és szakszerű leirások, amelyek különböző kincstári épitkezések irataihoz csatolva megmaradtak, a műszaki tudományok történetével foglalkozók számára jelentenek komoly értéket., Értékes adatokat szolgáltat a Bach-korszak időszakához, a századforduló parasztmozgalmainak történetéhez. A központi hatóságok sorában - időrendben - másodsorban kell beszélnünk a Honvédelmi Minisztérium iratanyagáról. Ez az 1867-1944-ig terjedő időszakot öleli fel és közel 9 000 raktári egységből áll. A Minisztérium működésében a magyar történelem döntő fontosságú eseményei hoztak változást. Ennek megfelelően iratanyaga 4 részre tagolódik: 1867-1918. október 31-ig, 1918. november 1 - 1919. március 21-ig, 1919. március 21 - 1919. augusztus 3-ig, és végül 1919. augusztus 4 - 1945-ig. Megalakulása óta - mind a dualizmus időszakában, mind ^a Horthy-korszakban - 1. osztálya birt a legnagyobb jelentőséggel, a legfontosabb ügyekkel; a hadseregszervezéssel, a mozgósítással, karhatalmi ügyekkel stb. ez foglalkozott. Mind hadtörténelmi, mind társadalomtörténeti szempontból rendkivül érdekes az 1918-as év anyaga. Az itt található aktákból képet kapunk arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Porradalom hatására milyen fejlődési folyamat ment végbe az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében. Külön figyelmet érdemelnek a polgári demokratikus időszak hadműveleti, belső karhatalmi intézkedései, a megszállt területek lakosságára vonatkozó jelentések, továbbá a katonatanácsokra és a hadseregszervezésre vonatkozó iratok. A Magyar Tanácsköztársaság Hadügyi Népbiztossága fennmaradt iratainak értékét - ugy gondolom - nem szükséges bizonyitanom. Egyedi iratokat külön kiemelni ezek közül megtévesztő dolog lenne. Működése - a maga területén - szorosan kapcsolódik a fiatal proletárdiktatúra küzdelmeihez. Az ország akkori katonapolitikai helyzeté* figyelembe véve, a Hadügyi Népbiztosság legfontosabb feladata egy uj, ütőképes hadsereg megteremtése volt. Ezért iratainak nagy része a hadsereg szervezésére, fegyverzettel, ruházattal való ellátására vonatkozik. A Keleti Hadseregparancsnokság felállításáig /1919. április 21./ az egész hadsereg hadműveleti irányitása is^feladatai közé tartozott. Ettől az időponttól annak egy részét átvette a Keleti Hadseregparancsnokság. Május 6-án ala-