Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - Kun József: Ötven éves a Hadtörténelmi Levéltár / 1–15. o.
- 10 kult meg a Hadseregparancsnokság, amely ettől az^időponttól az egész Vörös Hadsereg hadműveleti irányítását és szervezését végezte. Az elmondottakból következik, hogy május 6ig a Hadügyi Népbiztosság iratanyagának fontos részét teszik ki az abban található hadműveleti iratok. Az egész hadsereg ellátása, hadianyag- és ember utánpótlás május 6 u + án is a Hadügyi Népbiztosság legfontosabb feladata volt. Az iratanyag meglehetősen hiányos, de igy sem nélkülözhetik azok, akik a Magyar Tanácsköztársaság történetével foglalkoznak. A Horthy-korszak Honvédelmi Minisztériumának irataiban sokirányú kutatást folytathatnak történészeink. Csak példaként jelölünk meg néhány osztályt, hiszen csupán ezen időszak iratainak - megközelítően teljes - ismertetése is terjedelmes tanulmányt igényelne. A HM. 13. osztályának iratai a Horthy-hadsereg erkölcsi-politikai állapotára vonatkozólag nyújtanak támpontokat. Ez az osztály foglalkozott a katonai büntető- és igazságszolgáltatással. Történelmi szempontból igen jelentősek a 15. osztály iratai. Az osztály törványelőkészitéssel, közjogi- és parlamenti ügyekkel, továbbá a nemzetközi szerződések kérdéseivel foglalkozott. Nem kevésbé értékesek a 9. osztály iratai, mely a tiszti és altiszti nevelő- és képzőintézetek ügyeivel, valamint a 10. osztály iratanyaga, mely a legénységi ügyekkel foglalkozott. Gazdaságtörténeti kutatók számára nem lehet érdektelen a 2. osztály iratanyaga. Itt találhatók a Honvédség élelmezési ügyeivel, gazdasági problémáival, minden irányú ellátásával kapcsolatos iratok. Az 1839-1944 közötti időszakban a hadiiparral, hadianyagtermeléssel a HM. 17. osztálya foglalkozott., Az anyag nagyon hiányos, de igy is érdeklődésre tarthat számot. A magasabb parancsnokságok fond ja inak sorában kiemelkedő helyet foglalnak el a Vörös Hadsereg Parancsnokságának /1919/ és az annak kötelékébe tartozó magasabb egységnek a fondjai. Legértékesebb a Yörös Hadsereg Parancsnokságának /április 21 - május 5. között Keleti Hadsereg parancsnoksága/ összefüggő, eléggé teljes anyaga. 3enne találjuk a hadsereg hadműveleti, anyagi, tüzérségi, hírszerző vonatkozású dokumentumait. Kerek képet nyerünk a lefolyt hadmüveletekről, a tiszántúli visszavonulásról, a májusi fordulat után kialakuló uj hadsereg szervezéséről, a salgótarjáni, miskolci ellencsapásról, az azt követő északi hadjáratról, a június 24én aláirt fegyverszünetről, annak következményeiről, végül a július 20-án indított tiszai offenzíváról, amely megelőzte a Yörös Hadsereg felbomlását és a Magyar Tanácsköztársaság bukását .
