Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 700 jók, hajlamos a jámborságra és kevés kivétellel jól viselkedik, s megtartja a parancsokat."/214/ Az erkölcsi felfogásra fényt vet Romhányban Nádasi egykori licentiatus, majd iskolamester esete, nős ember létére "viszonyt folytatott egy másik ember feleségével. A nép megleste a szerelmeseket egy éjjeli találkozón s a kántort üldözőbe vette. Nádasi Tereske felé menekült, hanem a denneki erdőnél utolérték őt és holtraverték." /214/a/ A böjti fegyelmet betartották, nagyböjtben nem főztek zsírral, húst - vasárnap kivételével - nem ettek. A XIX.sz. elejétől kezdve erősödik a panasz, hogy a szombati böjtöt /mely akkor általános volt/ nem tartják meg, sőt pénteken is esznek húst. Több mint tiz volt a vallásos társulatok - confraternitasok - száma a XVIII. sz-ban területünkön, mivel ezek részletes szabályzata nincs leirva, nem mérhető le a nép életére gyakorolt hatásuk. Búcsújáró helyük kettő volt: Szentkút és Máriabesnyő, mindkettő Kisnógrádon kivül. Nagyszámú menetek vonultak ide, zászlók alatt, a hordozó Máriával, pap vagy kántor vezetése alatt, Mátraszöllősön a kántor ezért külön dijazást kapott a helység kasszájából./215/ Mocsáry egy harmadik búcsújáró helyről is tudósit, Ecsegről: "Volt itten 1680. észt. a falun kivül épült és Nagy Boldog Aszszony tiszteletére szentelt középszerű nagyságú, de tsuda történetekkel tündöklő templom, mellyre nézve az ájtatos hivek messze földről még Máramarosból is Processioképen megjelentek itt; de nevezetesen megjelent néhai Gróf Grassalkovics Antalné is, hogy itten elvesztett szeme világát visszanyerhetné mert ezen templomnak ajtaja előtt volt egy tiszta forrás, s ez közönségesen sz. Kútnak neveztetett. Azonban ezen templomotska tsak 1722 észt. végéig gyakoroltatott, s azontúl végső pusztulásra jutott s a kutatska is idővel kiszáradt." /216/ Kedvelt szobor volt területünkön Nepomuki János szobra, szinte minden helységben találkozunk vele, néha kiemelik, hogy viz mellett áll. Tiszteletét az egyházmegyében Althan Frigyes Mihály püspök honosította meg./217/ A Dunántúlon kedvelt, tűzvész ellen oltalmazó Flórián szobrot csak Nőtincsen találunk, 3alassa gróf állíttatta, a falu közepén van, feltehetően valamely tűzvész emlékét őrzi* Még egy Flórián adatra bukkanunk, Nógrádban a XVIII. sz.-ban napján misét hallgattak fogadalomból, bizonyára szintén tűzvész emléke. Az egyház által előirt körmeneteken kivül másokat is ünnepeltek, pl. Cserhát szentiványban karácsony, húsvét, pünkösd