Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- ,697 kötött kézzel, körül hordoztatik a tolvaj utzárói útzára, nyakába függesztve lévén a lopott jószág, némely utzák szegletén le-is fektetetik és egynehány páltza-ütésekkel büntettetik", köteles még a kárt is megtériteni. Nem falubeli tolvajt ugyanígy, de bármely napon megbüntetnek./205/ Botbüntetést, ha példát akadtak statuálni, ueca közepén vagy templom előtt hajtottak végre. Néha erőszakos vallatástól sem riadtak vissza a birák, pl. Kallón a lopással gyanusitott Sziráki Anna 50 éves cigányasszony esetében. "Mi tagadás benne a Tüzes Taplót az orra alá dörgöltük,'meztelen testére tüzes parazsat szórtak, piszkafával verték, az Asszonyt a nehéz nyavalya is kitörte"./206/ A cigányok sok lopást követtek el, a rájuk való fokozott felügyelet sok gondot okozott az elöljáróságnak. A statútumok is foglalkoznak velük, a 15. pont a cigányok istentelen népének üldözését írja elő, a 33. pedig inti a helyről-helyre kóborló cigányokat, hogy tisztességesen viselkedjenek, senkinek kárt ne okozzanak, legyen egy vajdájuk, akit az alispánnak jelentsenek./207/ A garamszentbenedeki zsinat inti a plébánosokat és lidentiatusokat, hogy keresztelésnél a cigányok gyerekeinél különösen óvatosak legyenek, mert - ut fáma fért - ugyanazt a gyereket többször megkereszteltetik. Nem tudjuk, a várható keresztelési ajándék reményében, vagy valamely babonás szokásból cselekedtek-e igy. A cigányok különben muzsikálással és vasmunkával foglalkoztak,^ pl. Alsósápon a biró 1810-ben kifizetett 50 krajcárt "helység ajtajára egy Lakat Gzigány által csináltatott." A községre kivetett újoncok számának biztositása ás előállítása is a birák feladata volt. Verbuválás a kocsmán folyt, de a szülők fiaikat nem engedték oda. Mégis lehettek jelentkezők, Nógrádverőcén "Regrutáláskor több ízben való költség esett legényekre". A jelöltnek csákót tettek a fejére. Nógrádon "a verbunkos Urak meg járván Neográdi Utzákat, az Uraság kortsmájában mentek ás ott mulatván..."/208/ Ha a létszám igy nem telt be, fogdosással segítettek, gyakran olvassuk: "Polgárok és tizedesek legényeket fogdosván...", "Regruta fogdosóknak bor", J,

Ujoncoknak és fogni segítőknek. .." Amig az újoncokat él nem szállították, akár önkéntesek, akár fogottak voltak, étellel-itallal ellátták őket, de zár alatt őrizték, néha 3-4 napig is, -ilyenkor a? "Istrásák" is bőven ittak: "valahányszor ^Regr.u-táknak hozat tátott Bor és Pálinka, a Strázsabeli vigyázóknak r

is meridenkor Ital adódott." Kosdon több alkalommal a kocsmában őrizták a legényeket, nemcsak borért és pálinkáért, hanem "üv-egek töréséért" is fizettek a község kasszájából. A mulatságnál cigány muzsikusok is voltak. Az újoncoknak a sorozóhelyre, Gyarmatra vagy Vácra szállítása is az elöljáróság gondja volt, szekérrel vitték .a regrutákat, őrökkel. Kisnógrádban is gyakori volt, hogy a rossz magaviseletű legényeket katonának adták. Néha csellel vagy erőszakkal idegeneket fogtak meg, hogy a létszám beteljék. Alsósápon pl. a nótárius és esküdtek beszállítottak két regÍ

'Utát Gyarmatra, de a sorozáson nem vált be egyik sem, "...isiét egy Yátzi tsavargó Legényt meg fogván katonának... de az sem vevődött be". Ha a már besorozott regruta megszökött, a