Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 684 vén szükséges tudományok, de a fizetések is nagyon tsekély; két héti gondviselésért, ápolgatásért, álmatlan felvigyázásért mind a lebetegedett aszszonynál, mind annak most született tsetsemőjánél, 1/4 kila búza ás 4 garas a jutalmok, s ezt sem kapják meg minden gyermekágyastól," Járásonként kellene egy bába, aki a falusiakat oktatná "minden haszontalan babonaságoknak és viszszaéláseknek félre tételével."/162/ Néhány faluban konvenciót kaptak, Ősagárdon a bába feladata a komák meghívása is, itt rendszerint hatot hivnak, de ha a gyermekágyast többen hivták meg komának, azok mind visszahivandók. Bgy Üveg pálinkával járja be a kiszemelt komákat a bába, s házuknál mindénkinek kinál belőle, hogy az újszülött szerencsés legyen. Mondókája: "a csecsemő szülei tiszteletök mellett bocsánatot kérnek N.N.-től, mikép alkalmatlankodnak nekie, s arra kérik, lenne tanuja magzatuk megkereszteltetésének." A felkérést mindig elfogadják, a házhoz csak a keresztanya megy, keresztvizre viendő a gyermeket, a többi koma a templomnál gyülekezik./163/ A keresztség helye a templom, már az 1675-Ös zsinat kiemeli, hogy ahol templom van, ne kereszteljenek háznál, szükség esetét kivéve. A gyermeket minél előbb a templomba kell vinni, aki tiz napon belül nem teszi, kiközösitéssel büntetődik. Ha a pap nem érhető el, bármely férfi, ha nincs, a keresztség formáját tudó nő is keresztelhet. A tiz napi határidőt valószinüleg a kevésszámú pap illetve licentiatus miatt adta a zsinat, általában másnap kereszteltek. Lehet, hogy a háznál való keresztelás tilalmát sem vették nagyon szigorúan, még az 1779-es visitatioban is hangsúlyozza a romhányi plébános, hogy keresztelés háznál nincs, legfeljebb a bába által szükségben, • Az anyakönyvek fényt vetnek a névadás szokására. Katolikusoknál a keresztszülők nevének adása dominált Kösd /Penc, Rád,filiák/, Nőgrádverőce, Szendehely falvakban. Kosdon pl. 1827-ben 66 születésből 29-ben a keresztszülők nevét, 15-ben a születésnap szentjéét, 14~ben a szülők nevét kapta a kisded. 1845-ben 86 születés közül keresztszülők 29, születésnap szentje 18, szülők neve 9 esetben szerepel. A szülők nevét kapták túlnyomó többségben Nézsán /Alsőpetény, Keszeg/, Lőrincin /Szántó/, Her#den. Lőrincin pl. 1826-ban 118 születésből a szülők nevét 20, születésnap szentjét 18, keresztszülőkét 8 esetben kapta az újszülött. Az eddigi példákból is látszik, hogy a születésnapjának szentje milyen nagy helyet foglalt el, a többi falvakban pedig egyenesen ez állt a három csoportból az első helyen. /Ha ezt a nevet kapta az újszülött, a születéshez 3 napot előtte és utána hozzászámitottunk, tehát pl. a

e február 1. ás 6. között született Balázst ide soroltuk, napja 3-ési van./ Terényben pl. 1834-ben 39 születésből 16 napja szentjének nevét kapta, mig a keresztszülőkét csak 6, szülőkét pedig 3 esetben. Sorolhatnánk még tovább a példákat, de ennyiből is világos, hogy a névadásoknak mintegy fele sorolható a fenti három csoport valamelyikébe, ezek közül leggya-