Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 683 A török alatti szolgáltatásokban 1596-ban még egy lábbeli szerepel: "duo pária papuch cum £>occis"./159/ A fassiones szerint Becskán gatyát adnak földesúrnak, Bérceién pedig "ki inget, ki gatyátV. A legrészletesebb leírást ismét Nógrádverőcéről kapjuk: "Többnyire magyar viselettel élnek a parasztok... Átaljában setétkék, vagy világoskék posztóból szíjjal a testhez szorítható nadrágot, hasonló szinü mellyezőt /lajbit/, és mándlit, vagyis rövid dolmányt hordanak, a mellyen borított fa gombok vagy ólomból vagy sárga-rézből készült egy krajtzárnyi nagyságú gombok vannak; selyem nyakravaló kendőket, vagy fátyolt, fejeken pedig igen széles bársonnyal beszegett kalapot, vagy zöld bársonyból készült, nyest, vagy vidra prémmel, és zöld selyemből készített tzafrangokkal ékes sipkákat viselnek; némellyek pedig magas tetejű selyem kalapokat is. Botskorban tsak a legszegényebb pásztorok, ellenben mások tsizmaban járnak, ünneplő tsizmájok kordoványból, vagy borjúbőrből készült, és fényes anglus kenőtsel tsinositatott. Többnyire Vas-sarkantyut hordoznak. Tzifra Magyar-bundákat, vagy külömbféle szinü köpönyegeket, többnyire nagy, és kettes galléra hosszú szűröket viselnek, vagy Miskolczi zöld és fekete tsupare forma gubákat." A nők réklije selyemből készült, néha prémezett. Ködmönt csak a szegényebbek hordanak, úgyszintén csizmát is, jobbmóduak harisnyát ás cipőt viselnek. Kötényük fehér, néha kék patyolat, vagy fekete selyem. A lányok hajadonfővel, párta nélkül járnak, asszonyok többnyire kendővel takarják fejüket, sokan bársonyból csipkés főkötőket hordanak. Ékszert is viselnek, ezüst fülbevalókat és nyakukban gyöngyöt. A mesteremberek német bőrnadrágot, vagy hosszú nadrágot kantárra viselnek, kaput, frak, vagy ezüst gombokra készített rövid dolmányt, magas kalapot és ezüst sarkantyús fényes csizmát./160/ Az élet három szüksége /Családi élethez kapcsolódó szokások/ Születés. "Alig veszi észre a nő, hogy szerelme gyümölcsét hordja szive alatt, azt nyomban valakinek háznépe közül besúgni kötelességének tartja, mert attól fél, hogy titkolódzás miatt születendő magzata néma fogna maradni." - tartják Osagárdon./161/ A gyermek világrajötténél a bábák segítenek. A visitatiok majdnem minden falunál megemlítik őket /s ahol nem történik róluk említés, ott is feltételezhető, hogy voltak/ hozzátéve, hogy szükségben keresztelni tudnak, esküt tettek. Mocsáry szerint tanult bába mindössze kettő van a megyeben, Balassagyarmaton és Gácson, tehát területünkön kívül. ^Ezek is "többnyire csak az Uraságok által foglaltatnak el, és érdemek felett is fizettetnek; tsak hogy a szükségben megjelenjenek; ellenben a falun lévők meghagyatnak, sőt el- felejtetnek tudatlanságok mellett a babonáskodásokban, nem lé-