Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 682 "először is pedig mentem a Duna mellet egy Vargához s^ott vettem egy pár sarut egy talléron négy garason, s attúl mentem egy Szűr Szabóhoz vettem annak legényitül egy Kankót 2 ft.-on mert maga otthon nem volt a gazda, az után mentem Vékony Szabóhoz, annak feleségitül vettem egy kek leiblit 2 frton 6 garason, innend mentem Magyar Süvegeshez, vettem tőle 13 garason egy, Süveget* ez után mentem ismét egy Szabóhoz egy három sorú* az elein ki tzifrazot setét kék posztó nadrágot vettem 2 frton 6 garason.... vettem egy kalapot^ marjason arra vettem 2 rőf? veres pántlikat 3 polturan rőfet." Vett még egy csizmát, egy kék flanel leiblit, egy aszszonnyal vetetett 3 rőf ingnek való gyolcsot, megvarratta vele./l55/ "Némely Betyárok" törtek be Nógrádverőcén László Alberthez, mikor senki sem volt otthon, ládájából a következőket vitték el: 1 fátyol, 1 egész selem keszkenő* 1 fél selem keszkenő, 1 lepedő, 1 Vánkos haj, 1 Veres posztó laibli, 1 Zöld posztó pruszlik, 1 Szóknying, 1 Nadrág, 7 pár férfi fehér ruha, 5 asszonyi fehér ruha, 2 lepedő, 1 pár uj csizma asszonyi, 2 fehér gyolts kötény, 1 fehér gyolts keszkenő, 1 tarka gyolts keszkenő./156/ A limitációkból megismerjük a paraszt nadrágot, szolgálónak való mentét., ez lehet bárány bőrrel pré«iezett és bélelt is, szolgának előfordul rókaháttal is prémezve, ha rókanyakkal prémezik drágább, lehet még "fekete bélléssel prémezet.... ha pedig fejér bélléssel béllik, s feketével prémeztetik." A ködmönnek különböző fajai is különböző dijazás alá estek, szerepel a szolgának való ködmön, "czifrán külömbb külömbb szinii bőrrel ki varrott s rókával prémezett ködmöny", asszony ködmöny, fekete kutsma, hosszabb és rövidebb irha és bőrnadrág. Süvegből magyar és tót süveget különböztetnek meg, ugyancsak süvegesek készitik a birkagyapju kapcát. Szürszabóknál szűr, kankó szerepelnek, mindkettő fekete posztóból is készülhet, van még hunya szűr posztóból készült Tót kankó, és ugyanabból készült nadrág is. Lábbeliből a csizma, bocskor, saru, bőrkapca "rövid Szárú bakants akár Saru, akár Csisma formára meg varrva" ismeretesek. Bzek készülhettek ökör, borjú, tehén vagy tinó és lóbőrből; a csizma készülhetett még kordovánból is, "Rattkay Szattyánbul", de van ratkai bőr is, német lipcsei bőrből./157/ Az egyes helységek alkalmazottainak konvenciójában is szerepelnek ruhanemüek* Kallón a helység kocsisa csizmafeje^ lést, talpalást, nadrágot, lajblit, szűrt, kalapot kapott. Pásztorok szűr helyett pénzt, kapnak. Lábbelit nemcsak a subalternus közegek, hanem az előkelőbbek is kaptak, a biró, törvénybiró, malombiró és három polgár kapott l-l pár csizmát. Kosdon a f5biró> borbirók és kát polgár kaptak csizmát*, biró fejelést is.- Nógrádban a biró, kisbiró, tizedesek^ bakterek kaptak csizmát, hadnagy bakancs helyett pénzt. Másutt a bakterek többnyire csak bocskort kaptak./158/