Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.
- 679 A táplálkozásról szóló fejezetben kell megemlítenünk a malmokat is. A legelső emlités 1596-ból való, a praediumok közt sorolja fel "zenth Sigmond malma"-t, prope Veröche./124/ 1696-ban már láttuk, hogy a kilenc összeirt falu közül csak Lőrincinek van malma a Zagyván, a többiek Pásztora, Hatvanba jártak őrletni. Az élet megindulásával azonban szinte minden falunak megvan a saját malma, vagy földesúri, vagy a falué. Az Ipolyról olvassuk, hogy nógrádi szakaszán 27 malmot hajt, később negyvenet olvasunk./125/ A malmok általában egy kövesek, 20-30 ft. körül jövedelmeznek, van ennél kevesebb is, pl. Nőtincsen, ahol a viz elfogyása miatt csak 10 ft. a jövedelem. Herencsénynél megjegyzi, hogy esősebb időben 20 ft.^-t jövedelmez. Nagyon sok malom zálogban van, pl. Scseg, Kökényes, Bér, Szirák, Diósjenő, Galgaguta. Szátokon bérbe van adva 15 ft.-ért, 25 ft.—t jövedelmez./126/ A vizi malmokra nagyon sok helyen panaszkodnak, hogy csak esős időben megy, pl. Herencsény, Magyarnándor, Nógrádverőce, Rétség^malmai. A vizi malmok mellett vannak s-záraz malmok is, Legénden és Bérceién, itt két vizi malom mellett van a száraz malom, földesúr ezt nekik engedte át, Hehalomon is vizi és száraz malom van, Becskán paraszt malomról olvasunk, két ökör hajtja./127/ Jobbágyiban lóval haj tott "szár a^ malomról olvasunk a Zagyván lévő vizimalom mellett./128/ Alsósáp malma rossz helyen fekszik, azért száraz malmot is épitettek, 10 köböl gabonát jövedelmez. Osagárd és Rád malom nélkül szűkölködnek, előbbiek a Dunára járnak őrletni egy mérföldnyire, Rádnak vize nincs, ezért malma sem lehet, töltést épitettek. a mocsárba egy köves malomnak, de hiába./129/ Halászat-vadászat. Slső emiitője Bél Mátyás, aki latin szövegébe az alábbi magyar verset is beleszőtte: Duna pontya, Tisza ketsegéje, Ipoly tsukája legjobb bojt, Ha Szerémi borban főtt. A csuka mellett megemliti még a pisztrángot, menyhalat, apró keszeget, hegyesorru harcsát. Pontyok a Dunából jönnek fel. Egyéb vizi állatok még a teknősbékák, vidrák. Hódot télen a jég alatt eleget foghatni./130/ Kéziratos forrása hozzáteszi, hogy csak az Ipoly északi folyásában vannak pisztrángok, a málnapataki részen, csuka, ponty, márna azonban bőven vannak benne, hálóval halásszák./131/ 1728-ban Tolmács lakói vallják, hogy más hasznuk nincs, mint a mocsarakban kis halacskákat fogni. Nógrádverőcén a dunai halászat földesúré, lakósok csak három öles kézi hálóval halászhatnak, csupán saját ^szükségletükre, eladni büntetés terhe alatt tilos. Diósjenőn a mocsár halászatáért 24 ft, censust fizetnek földesúrnak. /132/ Mocsáry a mellette elterülő tóról emliti, hogy pontyok, czompók és több más halak vannak benne./133/ Nógrádverőce patakja "jó izü ás sok rákokkal kedveskedik, M /134/
