Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 680 Őzeket és nyulakat nemeseknek és parasztoknak is szabad fogni, a captura szón valószinüleg nem vadászatot, hanem hurokkal, tőrrel való fogást ért az iró. A Hatvan felé eső sikságon nagyon sok fácán és fogoly van./135/ 3él Mátyás szerint Nógrád erdei vadakban nagyon gazdagok, rókák, őzek, szarvasok, nyestek, nyulak, farkasok, medvék, vadmacskák vannak bennük. Madarak közül előfordul a császármadár, fogoly, hurosmadár /turdus/ különböző fajtái, seregély, fácán./136/ Diósjenőnél láttuk, hogy ajándék helyett, mikor földesúrnak szüksége van rá, karácsony és húsvét táján vadásznak, "Erdeje sok a felette lévő magos hegyeken,•szép vadászatok esnek itten főkép szarvasra és őzekre."/137/ Kosdon vadásztra hajtókát kötelesek a jobbágyok állitani, amennyi kell. /138/ Később nemcsak hajtókát, hanem vadászokat is rendeltek ki, mint 1806 I.28.-án a fővadász mellé: "Farkasokra vadászván Ober jáger és 12 puskás 3 meszel pálinka". A vadászathoz a helység adta a serétet és puskaport,/139/ serét alatt azonban feltehetőleg vágott ólmot kell értenünk. Ugy látszik a kártékony duvadak mellett irtották a kevésbé ártalmas verebeket is: "6 Junii Szügyb.en Veréb fejek olvasásáért 1 Ft."/140/ Talán az egykori szabad madarászás emlékét kell látnunk a Becskén fizetett császár madár-váltságban./141/ A madarászást különben a halászattal, vadászattal együtt a parasztok privilégiumuknak állitják./142/ Építkezés, bútorzat. Első tudósitást itt is 3él Mátyástól kapunk, irja, hogy minden falu kerttel van körülvéve. A paraszti telken ugy épülnek, hogy első felében van a ház, abban laknak, középső'részében állatokat tartanak, ezt csűrrel zárják, ami fölötte van, kertnek használják. A nemesek háza mellett a falvakban nemcsak almáskertet, hanem konyhakertet is látni./143/ Találkozunk földbe vájt házakkal is, Kökényesen "a szegényebb lakosok a földet kiásván, annak tetejét szalmával vagy hanttal befedik, és illy lakó-helyeket készitenek magoknak."/144/ A fából való ápitkezésre csak következtetni lehet abból a tényből, hogy a falvak túlnyomó többségének van épületfára való erdeje, vagy legalább is épületfára való fajzása. Készültek-e házak fából?, nem árulják el forrásaink, csak melléképületeknél /pajták,, istállók, ólak/ irják, hogy fából épültek, zsúppal fedték őket. Pajták általában két "fiókra" - rekeszre - készültek. Részletes leirást csak Nógrádverőcénél kapunk: "Ezek közt sok tsinos, és tserép-fedelü házak vannak, mellyek parasztok vagy zselléreké. Minnyájának boltozott konyhájok, és téglából épített kémények lenni szokott. "/145/ Pap János nevű jobbágy házának leírását is ismerjük: két szobából, két konyhából, kát kamrából, két istállóból és egy pincéből állt, 800 ft.-t ért./146/ A kosdi bíró háza is 800 ft. értékű volt: "Ház helyben vagyon Szoba 2, Konyha, Kamara 2, Marha istálló, Juh akol és istálló, Paita kettes. Szekér fészer, Kő pincze előtte fészer és Kamra, Sato, Kut kővel rakva, Hidas kemény fábul, Sertés óll kettes, az Udvar, Kert, Szérűvel együtt hasogatott karókkal be kerítve betsültetett öszvességel 800 ft."/147/