Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 657 HELYTÖRTÉNETÍRÁS Schram Ferenc: KISNÓGRÁD MEGYE TÖRTÉNETI NÉPRAJZA (1686-1848) /1686-1848/ Napjaink nagy gazdasági és társadalmi átalakulásainak következtében minden etnográfus tapasztalja, hogy falvainkban egyre nehezebb lesz a gyűjtés. Nemcsak azért, mert a falu és város közötti különbség egyre inkább elmosódik, hanem, hála az előttünk járt generációnak, nagyon kevés olyan területe van ma már a néprajznak, ahol adatfeltáró gyűjtést kellene vagy lehetne végezni. Kofeály már több mint egy emberöltővel ezelőtt megállapította, hogy uj népdaltipusok előkerülésére nem számithatunk. Hasonló a helyzet a balladával vagy népmesével is; népszokásaink is szinte teljes egészükben össze vannak szedve. De ha még néhol hiányosak is ismereteink, hol tudjuk ezeket kiegészíteni, hol találunk ma már gergelyjárást vagy szentiván-napi tűzgyújtást? Tudományunk már a századforduló óta nem éri be az egyes jelenségek regisztrálásával, eredetüket és elterjedésüket is nyomozza, sokszor egészen meglepő összefüggésekre mutatva rá. Természetes, hogy amíg a népi^emlékezet kimerithetetlenül gazdag kincsesbányája rendelkezésre állt, elsősorban inkább ahhoz fordult, előnyben részesítve a néphagyomány közismerten nagy konzerváló erejét az írásos forrásokkal szemben. A népi emlékezet gazdag forrása azonban már alig-alig csörgedezik, rövid idő kérdése, mikor apad ki teljesen. Mihelyt ez megtörténik, az etnográfusok a levéltárakat kényszerülnek feltárni, uj források megnyitásáért. Mintegy két generáció komoly gyűjtésének eredményeként olyan nagy tömegű recens anyag halmozódott fel, hogy a meginduló levéltári kutatások elsősorban nem annyira ismeretlen anyagot, mint inkább meglevő ismereteink rendszerezését ás szélesebb alapokra való helyezését jelentik majd előreláthatólag. Megmutatkozik ez már napjainkban is, egyre több néprajzos kutat levéltárakban, hogy gyűjtött anyagát legalább a múlt századi úrbérrendezésig vissza tudja vetíteni, egyes területeken még régebbi időkig. Hazánkban, mivel a nyugati államoktól eltérően sokkal tovább őrződtek meg a parasztság hagyományos keretei, tovább - szinte napjainkig - voltak gyűjthetők az egyes néprajzi jelenségek is. Sz az oka, hogy nálunk a történeti néprajz