Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 658 szempontjai, módszere nem alakulhatott még ki, problémáink a recens anyag ismeretében is mindig megoldhatók voltak. így történhetett, hogy mig másutt nagy irodalma van már- a történeti néprajznak, mi még az úttörő kisérlétezés stádiumában vagyunk. Ezt a kisérletező jelleget viseli magán alábbi, levéltári források alapján megirt dolgozatunk is, melyben főleg a levéltárakban található egyes fondok felhasználására szerettünk volna példát adni. Történeti néprajzon egy sdott terület anyagi és szellemi kultúrájának megrajzolását értjük olyan időhatárokon belül, melyekre az emlékezet már nem ér el, korabeli Írásos, elsősorban levéltári források alapján. Dolgozatunkban korántsem akarunk ennek elvi-módszertani kérdéseivel foglalkozni, mindössze utalunk a hazai irodalomból Vargyas Lajos/l/ és Barabás Jenő/2/ tanulmányaira, valamint ugyancsak Barabás úttörő kisérle téré, Békés megye XVIII. sz.-i néprajzának megrajzolására,/}/ melynek előszavában módszertani fejtegetést is ad. A külföldi^irodalomból jó példát nyújtanak egy terület hagyomány tört éne térlek öszszefoglalására Lingg,/4/ 3uchner/5/ és Veit/6/ munkái. Kisnógrád.Nógrád megyének déli, mintegy 70 helységet magában foglaló része, mely a megye nagyobbik részével ellentétben nem az esztergomi érsek, hanem a váci püspök egyházmegyéjéhez tartozik, az egykori szécsényi ás kékkői járásoknak mintegy fele tartozik' ide. A Kisnógrád megye elnevezés nagyon régi, már Gsánkinál is igy szerepel,/7/ egész Mocsáry alábbi müvéig mindenhol igy fordul elő, Bél Mátyás földrajzi határát is adja: a Fekete-Viz a határ. Lakói nem palócok, azok területünkön kivül laknak a megyében. A cimben jelzett két időpont nem szoros határ*- a kezdő évszám azt jelenti, hogy a török megszállás alatti Kisnógráddal elegendő forrás hiányában ma még nem foglalkozhatunk, csak Buda visszavétele után kezdi mind a megyei, mind az egyházi hatóság számbavenni a romokon meginduló életet; a szabadságharcnak és megelőző eseményeinek korántsem volt parasztságunk életére olyan jelentős kihatása, mint régebbi történetírásunk tartotta, itt végződik azonban a vármegyei hatóság működése, s kezdődik a császári és királyi közigazgatásé és bíróságé, de ennek levéltári anyagát, bár a betyárvilágra fényt derítenének, nem dolgoztuk fel. Felmerülhet a kérdés, nem Prokrustes ágy-e egy közigazgatási területet kiragadni, s azt mint etnikai egységet kezelni? Nem szabad elfelejtenünk, hogy teljesen megegyező vonásokat csak kis néprajzi csoportok mutathatnak, pl. a három matyó falu, de már ha Göcsejt vizsgáljuk, más jellegzetességeket találunk az ászaki^Nován, mint a déli Pusztamagyaródon, eltérés mutatkozik az Orság falvai között is. Ugyanígy Kisnógrád /akkori/ két járásának falvai is csak alapvonásokban egyezhetnek meg, nem minden részletben. *