Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Balázs József–Papp Tibor–Benda Kálmán: Látogatás a bécsi Hadilevéltárban: Balázs József és Papp Tibor magyar levéltári delegátusokkal beszélget Benda Kálmán / 643–656. o.

- 656 ­ben Magyarországnak csak korlátozott jogai voltak, természetes, hogy nem lehetett teljes értékű magyar fegyveres szervezet sem. Minden ellenkezés dacára bevezették továbbá a magyar, horvát alakulatoknál a horvát vezényleti nyelvet. Sz Andrássynak és a mögötte álló politikusoknak nagy sikere volt, ami nagymértékben hozzá is járult a magyarországi kedélyek lecsillapításához, így tudta elérni Andrássy, hogy a honvédségről szóló törvényjavas­latot a magyar országgyűlés is elfogadja, aminek alapján azután 1869-tol kezdve hozza lehetett fogni a magyar honvédség felál­lításához. Az 1868-as osztrák-magyar katonai tárgyalások tehát ugyanúgy, ahogy a politikai tárgyalások, kiegyezéssel végződtek. Ez a katonai kiegyezés magán viselte a politikai kompromisszum min­den hátrányát. Sgyrészt nem oldotta meg a had­sereg korszerüsitésének fontos kérdését, más­részt politikai téren világosan megmutatta Ma­gyarország függő, sot alárendelt helyzetét a dualizmus keretei között. Harmadsorban pedig, ami magát az uj magyar hadsereget illeti, ez csak nevében volt honvéd. Mig ugyanis az 1848/49-es honvédsereg az ország függetlensé­géért ás társadalmi haladásáért harcot, a dualizmus honvédségének feladata a közös Mo­narchia és a magyar uralkodó osztályok érde­keinek védelme volt. xxx

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents