Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Balázs József–Papp Tibor–Benda Kálmán: Látogatás a bécsi Hadilevéltárban: Balázs József és Papp Tibor magyar levéltári delegátusokkal beszélget Benda Kálmán / 643–656. o.

655 sonló véleményen volt Beust közös miniszterelnök is, aki a magyar nyelv bevezetése miatt a csehek és a lengyelek méltatlankodásától tartott. És mit válaszolt mindezekre Andrássy? Hasonló érvekkel harcolt ezek ellen a nézetek ellen is, mint ahogy azt előbb láttuk. Veszélyesnek találja alnémet vezényleti nyelv bevezetését, mert ez kérdésessé tenné az egész kiegyezési törvény elfogadását Magyarországon. Andrássynak a honvédség megteremtésére irányuló törekvését Bécs kezdetben bizalmatlansággal figyelte, később azonban feladta merev álláspontját. Érdekesen világítja ezt meg 3eck ezredesnek egyik bizalmas feljegyzése az uralkodó számára, amelyben ezt olvashatjuk: "Tekintettel o, jelenlegi magyarországi hangulatra, a Honvédegylet és a szélső bal hónapok óta tartó eredményes agitációjára, amely minden erővel a hadsereg szétosztásán és egy magyar zászló alatt, magyar vezényleti nyelvű, tisztán magyar nemzeti hadsereg felállításán dolgozik, nem szabad lebecsülni Andrássy politikai bátorságát, bizalmát és törekvését, hogy népszerűségét, állását, minisztériumát kérdésessé tegye az által, hogy egy mérsékelt programmal a parlament elé lép és felveszi a harcot..." Sbből tehát visszatükröződik Andrássy elképzelése és célkitűzése a honvédség megteremtésével kapcsolatosan: Félti az uj államalakulatot, arra törekszik, hogy az minél előbb megszilárduljon és ehhez Magyarország a legtöbbet nyújtsa. Jól látja, hogy a szélsőséges magyar álláspontok, amelyeket Bécsben rendkivül bizalmatlanul fogadtak, nem járulnak hozzá a dualizmus megszilárdításához és igy a magyar uralkodó osztály, a nagybirtokosok és a tőkések hatalmának további fenntartásához. Mindezek után hogyan fogalmazhatjuk meg a tanácskozás végeredményét? A vitában egyik fél sem tudta a maga álláspontját, elképzeléseit maradéktalanul érvényesíteni, kompromisszum jött létre. A tanácskozáson rögzitették azokat az elveket, amelyeknek alapján létrejött az uj rendszerű közös hadsereg és két honvédség, egy Magyarországon és egy Ausztriában. Tudniillik az osztrákok csak ugy járultak hozzá a magyar honvédség megalakításához, ha hasonló rendszerű és felépítésű fegyveres szervezet náluk is létrejön. Ezt biztonsági okokból tartották fontosnak. A magyar honvédség erejét 82 gyalogzászlóaljban és 32 lovasszázadban állapították meg. Tüzérséget és műszaki alakulatokat nem engedélyeztek számára. Az osztrákok ugyanis továbbra sem voltak túlságosan nagy bizalommal a magyar fegyveres testület iránt, ezért mindent elkövettek, hogy ne legyen nagy ütőképessége és tűzereje. Kényszeritették a honvédséget, hogy ütőképessége csak a közös hadsereg megfelelő alakulataival együtt váljék teljessé. Sgy olyan államalakulatban, amely-