Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Balázs József–Papp Tibor–Benda Kálmán: Látogatás a bécsi Hadilevéltárban: Balázs József és Papp Tibor magyar levéltári delegátusokkal beszélget Benda Kálmán / 643–656. o.

- 654 A magyar delegáció, de elsősorban Andrássy Gyula gróf miniszterelnök és honvédelmi miniszter, történeti, gazdasági, politikai érveket hozott fel. Az április 18-i jegyzőkönyvben a következőket olvashatjuk: "1806-ban Ausztria hadserege volt a legerősebb Európában, - mondotta Andrássy; - 1866-ban ez a hadsereg vereséget szenvedett a poroszoktól. Poroszországban ugyanis közben életrehivták a Landwehrt, amely a hadsereget erősítette.- Megteremtésével nem támadt bizalmatlanság a hadsereg ás a nép között. Itt is bizalomra van szükség, mert enélkül Magyarország nem léphet fel teljes erővel a Monarchia egységéért és védelmééért..." Később egyre jobban politikai síkra terelte Andrássy érvelését. Megemlítette azt, hogy bizalmatlanságot lát megnyilvánulni a honvédséggel szemben. Hivatkozott továbbá arra, hogy Magyarországon a XIX.század elejéig meg volt a nemesi felkelés, amely szintén magyar fegyveres testület volt és még sem sértette az egységes osztrák hadsereg érdekeit. Majd végezetül teljesen nyilt kártyákat teritett az asztalra ás kereken megmondta, hogy miért van szükség a honvédség megteremtésére Magyarországon. Idézem a jegyzőkönyvből: "A honvéd századok csak a csendőrséget helyettesitik és azt a célt szolgálják, hogy el lehessen kerülni kisebb politikai összeütközéseket ás súrlódásokat a hadsereg és a nép között. Állományára éppen ezért kell nagy súlyt fektetni, hogy az ország politikai rendjét fenn lehessen tartani." Ez az érvelás, amely a politikai rendszer védelmében hangzott el, világossá teszi, hogy Andrássy nem pusztán nemzeti szempontból tartotta fontosnak a honvédség megteremtését, hanem elsősorban azért, hogy a Monarchia politikai intézménye megszilárdulhasson és minél tovább fennmaradjon. Andrássy szavait megértették az értekezlet résztvevői. Ennek az lett az eredménye, hogy a következő, azaz április 22-i ülésen már a honvédségnek adandó ujonclétszámról tárgyaltak. Az értekezlet eddigi lefolyása során ugyanis ellene voltak osztrák részről annak, hogy a 20-21 évesek közül a honvédség újoncokat vonultathasson be. •JÍ szervezeti kérdésekben tehát a kompromisszumos megoldás a honvédség felállítására vonatkozóan megszületett. De hogyan döntött a tanácskozás az uj honvédség vezényleti nyelve ügyében? Ebben a kérdésben is nagy csata folyt a budai ülésen. Osztrák részről sokáig ellenezték a magyar vezényleti nyelvet. Ferenc József álláspontja a következő volt: "Szükségesnek tartja a. német vezényleti nyelv megtartását a honvédségnél, mert különben az öreg katonáknak, akiknek tiz évig ezen a nyelven vezényeltek, meg kellene tanulniok magyarul." Majd a nemzetiségi problémáktól terhes Monarchiát félti a magyar nyelv bevezetésétől. A következőt olvashatjuk a jegyzőkönyvben: "...ha a szerbek és a románok vonakodnak elfogadni a magyar nyelvet, elég lenne egy szikra a felkelés lángjának felszitásához." Ha-