Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Puskás Attila: A szekszárdi levéltár első esztendeje a tanácsi irányítás alatt / 630–643. o.

- 634 A levéltár jo.vc5.je

. Még az uj irányítási rendszer életbelépése előtt a megyei vezetőkkel folytatott megbeszéléseken leszűrtem egy tapasztalatot: a Végrehajtó Bizottság az intézményeket olyan mértékben támogatja, amilyen mértékben a maguk területén résztvesznek a megyei feladatok megvalósításában. Másképpen kifejezve: aligha várhatok komoly segitséget a tanácstól, ha a levéltári munka kizárólag az iratrendezésben, csomójegyzékkészitésben, a belső - és látszólag öncélú - munkában merül ki. Akkor viszont, ha az általunk rendezett, megfelelő segédletekkel ellátott értékes iratanyagot, ill. annak feldolgozását közkinccsé tesszük, ujat cselekszünk: a megye egy újonnan közismertté vált tudományos, kulturális és népművelési intézményt lát a gondjaira bizott levéltárban. Szekszárdi viszonylatban egy-két speciális megfigyelést is tettem. A megyében tudományos, ill. felsőoktatási intézmény nem működik. Ez gyakorlatilag azt jelentette, ho^y nincs, aki megszólaltassa a levéltár őrzésében levő nagyértekü anyagot. Nincs olyan intézmény, amely a hazafias nevelésben, a társadal' mi tudat formálásában a társadalomtudományok, elsősorban a tör ténettudomány részéről, a szellemi bázist megadja. Ilyen körUL menyek között a levéltárnak törekednie kell ennek a hiánynak a pótlására. Egyik utat az jelenti, hogy a levéltár munkatervében publikációs, ismeretterjesztő tevékenységet is szerepeltessünk, a másik ut pedig a társadalmi bázis megteremtése felé vezet. Erre legalkalmasabbnak látszott az Országos Helytörténe' ti Bizottság megalakulása után a Tolna megy.i Helytörténeti 3izottság megszervezése. Ez év elején a V3 elnökhelyettese meghatározta a Levéltár ilyen irányú tevékenységét is: a tanulmánykötet-sorozat több esztendőn át folytatódik. Szerkesztési alapelvként azt jelölte meg, hogy a sorozat a részfeldolgozásokkal segitse egy későbbi időpontban, kb. 8-10 év múlva elkészítendő modern megyei monográfia összeállítását. Szükségszerűnek Ítélte meg, - tekintetve véve az 1967. év eleji lét számviszonyokat - hogy a helytörténeti olvasókönyv 1969. év végére nyomdakész legyen. Elfogadta, hogy az "Élet megindulása" monografikus feldolgozása a tanulmánykötet-sorozatban önálló kötetként szerepeljen. A helytörténészek összefogása érdekében a 73 meghívott a Népművelési Tanácsba, ott az én előadásomban elfogadta a megyei bizottság megalakításának tervét, titkárul engem választott meg. A bizottság adminisztratív teendőit a Levéltár hivatalos ügymenetébe osztotta. Felhívott a V3-elnökhelyettes a két társintézménnyel, a múzeummal és a megyei könyvtárral való szoros és állandó együttműködésre, a népművelési feladatok ellátásában pedig a