Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - Lengyel Alfréd: A felszabadult Győr megye és város igazgatásának első évei / 584–602. o.

- 590 litett rendelet ugyanis 1/ eltörölte a virilizmust, 2/ kimondotta, hogy az. önkormányzati testületek hivatalos tagjai közül csak a választott tisztviselőknek van szavazati joguk, 3/ megszüntette a hirhedt főszolgabírói állást és éjinek hatáskörét a törvényhatósági bizottság által választott járási főjegyzőre ruházta át, és 4/ újból elrendelte a városi tanács felállítását, meghatározta működését. A személyi összetételek vonalán a törekvések Győrött is elsősorban arra irányultak, hogy az antidemokratikus elemeket eltávolítsák a közhivatali munka területéről és helyükre a rendszerhez hü, munkás- és paraszt származású káderek kerüljenek felelős pozíciókba. A szelektálás, a személyi rostálás megindítására a 13/1945. M.S.sz. rendelet nyújtott jogalapot /17/, amely akként intézkedett, hogy a népbiróságok felállításáig is minden közalkalmazottat igazolási eljárás alá kell vonni. S kormányrendelet alapján Győr thj. városban hét igazoló bizottság, az egyesitett Győr-Moson megye területén pedig Mosonmagyaróvárott három, járásonkint pedig egyegy helyi igazoló bizottság alakult a szükséges eljárások lefolytatása végett. Működésük során a bizottságok elsősorban azt vizsgálták, hogy az igazolás alá vont személyek 1939. szeptember 1, napját követően milyen magatartást tanúsítottak, nem sértették-e a magyar nép, a magyar állam érdekeit. A bizonyítás eredményéhez képest általában a következő határozatokat hozták: 1. igazolás /minden kikötés nélkül/; 2. munkahelyen való meghagyás a/ feddéssel, b/ áthelyezéssel vagy c/ előléptetési korlátozásokkal; 3. nyugdíjazás /végelbánás/ és 4. az állástól való megfosztás. - A bizottságok tagjainak összetételében természetesen a koalíciós szempontok érvényesültek, a pártok képviselőin kivül a Szakszervezeti Tanács és a helyi nemzeti bizottság kiküldöttje is részt vett folyamatos munkájában. A rendelet 4.§-a közszolgálati alkalmazottak esetében részletekbe menő, előzetes igazoló nyilatkozat beadásához is ragaszkodott, amelynek az 1939 előtti politikai magatartás közlésén tulmenőleg, a népellenes törvények és rendeletek végrehajtásával kapcsolatos ténykedésekre is ki kellett terjednie. Győr-Moson vármegye alispánja a téti járás főszolgabírójához cimzett egyik leiratában/18/ külön hangsúlyozta, hogy a fennálló rendelkezések értelmében a Vörös Hadsereg bevonulása alkalmával hivatalukból eltávozott tisztviselők távozásuk okát, közben tanúsított magatartásukat, valamint vissza-