Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

--87 ­be' /sorkönyv/ vezetendők, ahol megfelelő irattári'"jelet és számot is nyernek oly módon, hogy egy-egy irattári^el alatt a rokontermészetű, ügyek csoportositandók.' Az irattári könyv­be feljegyzendő az az irattári jel-és szám, amely alatt az ~ illető ügyirat fellelhető, úgyszintén az irattárba érkezési" ideje- is' e ,! '/!§€/ i Kezdetben 'az ügyiratok megtartották egye­di különállásukat.' A szabályzat szerint : rf, Az irattári f ő-­csoportokon belül minden ügyirat külön irattári irományjegy­zékbe 8 /borítékba/ helyezendő, mely minden csoportban külön 1-gyel kezdődő folytatólagos sorazámot nyer.• Az irományjegy­zékben^ az egjes' ügyii 1 a't'ok nyitottan, keltezésük sorrendjé­ben helyezendők elV 1 . /197/ 'A későbbi kamarai irattári gya­korlatban a nagy mennyiségben f ennmaradt ,• tárgyi-lag elkülö­nített különcsomókon belül már sokszor elmosódnak az- ügy_ira~ tok határai, illetőleg vannak esetek, amikor az áveken át­nyúló rokon tárgykörben keletkezett különcsomókon belül az egyes ügyiratokat nem is lehet egymástól megkülönböztetni. Minél inkább előre haladunk az időben,- annál kevés-bbé mond­ható el az irattározásról, hogy pontos, kifogástalan és át­tekinthető.* Ennek csak egyik oka volt az, hogy az azonos,vagy rokon tárgykörből való iratokat, ügyirati, egyedi tárgyra vonatkozó hovatartozásuktól függetlenül sommásan egy-egy kü­löncsomdba rakták be.Másik oka, főleg 1945 után az volt, hogy az irattárosok képtelenek voltak a hirtelen nagyra duz­zadt és beiktatott iratmennyiséget irattározni.' Ezért az anyag egy része az iktatott iratok sorrendjében maradt, mig más részük az irattározás után-a tárgyi csoportokba került, így a tárgyilag összetartozó iratok eleve nem kerültek egy- • más mellé, s ez a hiba az utólagos•levéltári rendezés alkal­mával sem volt korrigálható. Harmadik oka az, hogy az irat­tárból kiszerelt iratokat nem helyezték vissza eredeti őrzé­si helyükre. A szabályzat .ugyan kimondta: • > M Az irattár vezető­je köteles valamely ügyhöz tartozó előiratot az iktató hiva­tal, vagy az ügy^előadójának kérésére soron kivül azonnal kiemelni s az utóaktához szerelni.' Ily esetekben az előirat­nak az irattárból történt kiemelése nemcsak ^az irattári nyil­vántartásban, hanem az illető ügyirat irattári borítékján is feljegyzendő, feltüntetvén annak az előadónak nevét, kinek az ügy kiadatott 1 .", /198/ -Nemcsak a pontos regisztrálást,ha­nem a reponálást is, -előírták:' !'Amennyiben valamely elintézett fogalmazvánnyal az illető ügyhöz kiadott irattári anyag az irattárba viaaza nem érkeznék,'-az irattár vezetője köteles azt a referenstől azonnal visszakérni. • Amennyiben az ismételt fel­hívás eredménnyel nem járna, köteles erről a hivatalfőnöknek jelentést tenni*. 11 • •/1-9-9/ -Továbbá: ^Ha valamely irattári anyag a< kamara valamely tisztviaelője részére nem egy már iktatott uj- ügyhöz adatnék ki előirat gyanánt, akkor az irattár vezető­je az anyagot igénylő tisztviselőtől kivételi téritvényt kér, amelyet állandóan nyilvántart -és az irattári anyag viaazaadá­sát ez alapon kéthetenként szorgalmazza.- Ha az irattári anyag ily módon két hónapnál hosszabb idő alatt nem volna vissza­azerezhető, erről a hivatalfőnöknek jelentéat tenni tartozik."

Next

/
Thumbnails
Contents