Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

-• 86 A' Budape

sti' Ker

eskedelmi és' I

parkamara ' ügyint

ézése' é's leválj^ára ... A múlt század második felének ügyintézéséről csak elszórt adataink vannak. ' Br.Kochmeist er' Frigyesről, a kamarának évtizedeken át volt. elnökéről pl. az alábbiakat irtákr "Naponkint tolt 1-2 órát a, kamara irodájában s nincs ügydarab, melynek beérkeztéről, nincs fontosabb tárgy, melynek elintézéséről tudomással nem birna."/190/ • Szvetenay Miklósnak, a kamara egyik legelső titkárának ilyen irányú tevékenységét :pedig igy jellemezték:' "a kamara irodájában és működésében olyan szervezetet» oly szellemet honositott meg, mely méltó az ország első mintakamarájához«. „"• /191/ -Végül figyelemre méltó az is, ahogy Ráth Károlynak, az ipari alelnöknek a szerepét látták: f{

. ,. ha a budapesti kamara, eltérve régebbi tradiczióitól, ujabban szabadabb, nemzetiesebb irányban karolja fel a gondozására bizott fontos érdékeket, és az azelőtt kizárólagos német szót a magyar váltótta fel, ebben Ráthnak nem csekély érdeme van

Q «*•<>"• ?19'2/ .

: Az iratkezelés és irattározás szab'áj.y- ásáról csak az első világháború előtti korból maradtak fenn előírásoké /193/^Ennek ellenére a kamarai levéltár alapján rekonstruálható a régebbi iratkezelési gyakorlat is.' A beérkezett és kimenő iratokat szabályosan beiktatták, név- éa tárgymutatóztáko Az irattározás az iktató számok szerint, az évenként újrakezdődő sorszámozás alapján történt.- A csomókon belül az egyes iratok, illetőleg ügyiratok egymástól tárgyilag elszigetelt, önálló egységek.

1 Kezdetben az irattározás fraktur formában tört ént. 1850-től 1901-ig- térj ednek az ilyen jellegű csomók.- 1902-^vel kezdődik az ivalaku irattározás.' Ennél jóval jelentősebb, nem formai, hanem minőségi változást az 1908-ban megjelenő, s az alapszámokon túlmenően, a rokon természetű^ügyeket is összefogó irattározás jelent.' innen kezdve tehát^nemcsak azt valósitják meg, hogy az egy ügyre vonatkozó, tárgyilag összetartozó iratokat egyetlen paliig umba helyezik el •/194/ hanem az egyes csomók általánosságban is éveken átnyúló, azonos, vagy rokon tárgykörbe tartozó iratokat ,'•• illetőleg ügyiratokat fognak össze. Ez az irattározási rendszer domináló jellegűvé válik s csak elvétve, akadnak iratok, melyeket az iktatás után nem tárgyi hovatartozásuk, -hanem- iktatószámuk szerint irattároznak.'A kamara későbbi korból fennmaradt szabályzata y

'/l95/ és a gyakorlat azt bizonyltja, hogy általában az előiratokat szereltek, vagyis az irattározás előrecsatoló rendszerű volt.' A tárgyi összetartozáson.alapuló irattározás következtében az iktatószám nem-képez többé, /kivételektől, eltekintve/irattári ,számot.A kamarai, szabályzat megfogalmazása szerinti"Az.irattárI oa erk'ező',akták iktatószámuk aorrendjében külön irattári könyv-