Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.
- 832 Oltvai Ferenc: A battonyai zendülés eseményei . . /"Battonya, 1891." Tanulmányok az agrárszocialista zendülés 75. évfordulójának emlékére. Battonya, 1966./ Az 1891. évben kitört agrárszocialista mozgalmak 75. évfordulója alkalmat adott Orosházán és Battonyán ünnepségek rendezésére, amelyek során tudományos ülésszakot is tartottak a Magyar Történelmi Társulat rendezésében. A Battonyai Községi Tanács VB elhatározta, hogy a referátumokat kiadja. A fenti cimü dolgozat is a megemlékezésre készült.. A battonyai zendülés 1891. június 21-én zajlott le, a május 1-én Orosházán és 2-án Békéscsabán lefolyt események után. Különösén a zendülés előzményeire és utókövetkezményeire sikerült a szegedi levéltárban eddig ismeretlen adatokat találni, amelyek az eseményt jobban megvilágosították. Kitűnt, hogy a megyei alispán intézkedésére a helyi szervek, elsősorban a főszolgabíró, az orosházi események következményei gyorsan levonták és hathatós intézkedéseket tettek a mozgalmak elnyomására, a figyelőszolgálat megszervezésére. Az Orosházával szomszédos két járásban, a battonyaiban és a mezőkovácsháziban mozgolódás volt, sőt kimutathatóan az orosházi mozgalmak hatására néhány községben szervezkedni kezdtek az agrárproletárok. A battonyai tömegméretű tüntetés és zendülés, amelynek során a csendőrség fegyvereit használta és annak több halálos áldozata és súlyos sebesültje volt, már nem lepte meg a szerveket. Intézkedéseik szinté: előre ki voltak dolgozva. A zendülés után az agrárproletárok nem rettentek meg, egyes Battonya körüli birtokon sztrájkoltak és készültek egy ujabb megmozdulásra. -0O0Román János: Források és regesták Sárospatak település- és épitkezéstörténetéhez a XVI-XVIII. századi mezővárosi protokollumokban. /A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeum forráskiadványai, 2. Szerk. FIlep Antal, Sárospatak, 1965./ Ez a kötet már a második azok közül, amelyek a mezővárosi ügyintézés során keletkezett páratlan forrásértékű sárospataki protokollum-