Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.

- 828 Debrecen, mint sz. kir-, város, földesúri joghatóságot gyakorolt, ennek megfelelően a feudális korban rendelkezett, a birtokokhoz tapadó királyi jogok kishaszonvétel formájában jelentkező előnyeivél. Ez a jogrendszer biztositotta a város számára a közületi jövedelmek kb. 40 %-át. A szerző a továbbiakban elemzi az adminisztráció nehézségeiből adódó kiadásokat,. amelyek sokszor a gazdag jövedelemforrások arányait a minimálisra csökkentették. -0O0 Kopasz Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés,történetéhez /Janus Pannonius Múzeum Evkönyve, 1965./ Az első világháború után Németországban nyomban hozzáláttak a külföldön élő németek szervezéséhez. A szervező munkát német soviniszta érzések fűtötték, s különösen súlyponti feladattá vált a hitlerizmus uralomrajutása után. Az egész akció legfőbb irányitója a német külügyminisztérium volt s igy a német külügyminiszteri levéltári anyagban elsődleges fontosságú adatokat lehet találni a két világháború között folytatott, egész Európára kiterjedő szervező munkára. A kérdéssel kapcsolatos iratokat a szerzőnek^ a londoni külügyi könyvtár levéltárában volt alkalma tanulmányozni, ahol megtalálható fénymásolatban a német külügyminisztérium két világháború közötti egész iratanyaga. A külföldi németek szervezetének németországi központja a 20-as évek közepén Bleyer Jakab budapesti egyetemi tanárt bizta meg a magyarországi németek szervezésével. Bleyerék a Magyarországi Német Népmüvelődési Egyesületet /Ungarlándischer Deutscher Volks*:.. bildungsverein/ 1924 nyarán alapitották meg Budapest székhellyel, de Bleyer professzor már korábban is együttműködött a németországi központtal.