Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.

- 829 Baranya megyében a soviniszta német szervezkedéssel szemben az alsóbb közigazgatási hatóságok részéről komoly ellenállás nyilvánult meg. A községi jegyzők igyekeztek a német kulturegyesületbe való belépésről lebeszélni a lakosokat. A járási foszolgabirak, ahol a legkisebb okot találták, megtagadták a német egyesület központi vezetősége által bejelentett gyűlések engedélyezését. Hitler azonban 1936-ban szinte a kenyértörésig vitte az amúgy is kiélezett kisebbségi kérdés megoldását. Politikai síkra terelte a kérdést, s a német külügyi levéltár iratai rendkivül érdekes adatokat tartalmaznak a probléma körül Magyarország és Németország között lefolyt tárgyalásokról,. •• ! A német fasiszta kormány befolyása egyre növekedett, mignem a második világháború végén a német katonaság nyiltan is megszállta Magyarországot. A megszállás alóli felszabadulással azonban az egész országban, igy Baranya megyében is felbomlott a német fasiszta szervezkedés. A tanulmány tartalmazza a megye községei volksbundista gazdaságai nak kimutatását is. -0O0Kopasz Gábor szerk: A Pécsi Sopiana Gépgyár 1863-1965 /Pécs, 1965./ Pécs város és Baranya megye legnagyobb működő gépgyárának 100 éves jubileumára készült összefoglaló gyártörténet. A pécsi Szikra nyomda Ízléses kiállitásában és a Sopiana Gépgyár kiadásában jelent meg, A Baranya megyei Fényszöv. Riportiroda által a gyárról, termelőeszközeiről és gyártmányairól készitett 29 fénykép adja a szövegrészekhez az illusztrációkat. A gyár története az egyes történelmi korszakok szerint tagolódik. A munkásmozgalmi események beleágyazódnak a gyár általános történetébe, a termelőeszközök fejlődésébe, a termelési viszonyok alakulásába, mivel ezektől elválaszthatatlanok.