Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.

- 820 1924 őszén megyeszerte földmunkás és kisparaszti megmozdulásokkal találkozunk, melyek élére a Független Földműves Szövetség állt* A Földműves Szövetség első szervezkedését engedélyezték^ alapszabályokkal, látták el szervezeteit, A főispán a Szövetség szervezeteinek működéséi

1- élénk figyelemmel kisérte. Abban bizott, hogy a szervezetekben ellenforradalmi, nacionalista eszmék lesznek úrrá és ezáltal a nemzeti egység megteremtését segítik elő. Ez a várakozásuk azonban nem vált valóra, amiért 1925 elejétől kezdve a kormányzat a Szövetség ellen fordult. A,Szövetség munkája iránt a Szociáldemokrata Párt ellenzéki politikusai is érdeklődtek. 1925'januárjától kezdve a Szövetségre a megyében nagy nyomás nehezedett. A szervezetek vezetői legtöbb esetben a Tanácsköztársaság idején funkciót viseltek vagy a Szovjeté-Oroszországból hazatérők közül kerültek ki* Ezek a szervezetek terjesztették az ellenzéki lapokat; a Népszavát, Szabad Szót és a Magyar Ugart. A martonvásári, tordasif vértesbóglári*.pázmándi és sárszentmihályi szervezetek, miután legális működésük blztositva volt, a földosztást sürgették. Ezekben a szervezetekben gyakran fordultak meg budapesti instruktorok is* A mozgalom leszereléséré nagyarányú akció indult meg a megye falvaiban a nagybirtokosok, bérlők és a paraszti burzsoázia részéről. A főispánnak a titkos jelentéseket, a mozgalomról, a helyi birtokosok vagy bérlők irták.$ akik embereik utján beférkőztek a Szervezetekbe. E mellett a nagygazda vezetés alatt álló gazdakörök szervezéséről sem mondtak le* ? 1925 januárjától a megyei hatóság a tiltakozások ellenére sem adott ujabb engedélyt Földműves Szövetségek alakitására* vagy népgyűlések tartására. Az élőszállási szervézkédők január első napjaiban kérték a sárbogárdi járás főszolgabirájától nép£yülésük engedélyezését. A főszoigabiró. taajd az alispán a-kérést megtagadta. Drózdy Győző nemzetgyűlési képviselő közbenjárására végül is az alispán engedélyezte a gyűlés megtartását, a nagybirtokosok és bérl,ők azonban gondoskodtak a gyűlés megzavarásáról* Akcióba lépett a Vitézi Szék megyei szervezete? előszáliáskörnyéki, fehérvári, budapesti tagjaikat mozgósították, illetve a megye községeiből irányították a vitézekét Előszállásra. Mintegy 60 vitéz jelent meg á községben, gazdász ruhába öltözve és zav

a:r

ta ^S az előszállási szegényparasztok földosztást követelő népgyülését. A jelenlévő csendőrök és főjegyző néni akadályozták meg a rendzavarást, mint ahogy a vizsgálat során igyekeztek eltussolni az Ügyet. A Független Földműves Szövetséget a kormány feloszlatta ugyan, de 1926 elején újra szervezkedett; Földmunkások és Munkások Pártszövetsége, majd májusban Magyarországi Földműves és Munkáspárt néven rendezik soraikat. A Magyarországi Szocialista Munkáspártnak azokban a fal-